Miután 2010-ben megfejtették a neandervölgyi genomot, a tudósok felfedezték, hogy az ember kereszteződött a modern emberek őseivel, és sokan közülünk még mindig akár 4%-ban is hordozunk neandervölgyi DNS-t. A genetikusok, köztük a Harvard Egyetem George Churchje, úgy vélik, hogy a CRISPR genomszerkesztési módszerrel elméletileg lehetséges egy neandervölgyi klónt létrehozni a következő húsz évben.
A feladat azonban továbbra is rendkívül összetett – mind technikailag, mind etikailag. A főbb kihívások közé tartozik az immunrendszerek inkompatibilitása, a vetélés magas kockázata és az élő sejtek hiánya a klónozáshoz. Ráadásul egy mesterségesen létrehozott neandervölgyi egyedül találná magát a modern világban, megfosztva saját kultúrájától és ismerős környezetétől, ami komoly erkölcsi és társadalmi dilemmákat vetne fel.
Sok tudós és bioetikus erkölcstelennek tartja a neandervölgyiek újrateremtésének gondolatát, mivel ez egy új emberi lény létrehozását jelentené a beleegyezésük nélkül. Továbbá nem ismert, hogy milyen értékes információkat lehet egyetlen egyéntől szerezni, mivel a neandervölgyiek egy sokszínű populációt képviseltek, kulturális és nyelvi különbségekkel.
A génszerkesztésről szóló jogszabályok még nem minden országban szabályozzák az ilyen kísérleteket, ami aggodalmat kelt a magáncégek esetleges próbálkozásaival kapcsolatban. A klónozás helyett hasznosabbnak bizonyulhat a jól megőrzött neandervölgyi maradványok megtalálása – ez segíthet jobban megérteni életmódjukat és kultúrájukat.
