Az Antarktisz nemcsak a pingvinek, fókák és különleges tengeri állatok miatt számít a Föld egyik legegyedibb élőhelyének. Egy új kutatás szerint a kontinens talajában olyan mikroszkopikus életformák élnek, amelyek jelentős része sehol máshol nem fordul elő a bolygón. A tudósok most szeretnék minél pontosabban feltérképezni ezt a rejtett élővilágot, mielőtt a klímaváltozás és más környezeti változások visszafordíthatatlanul átalakítják az antarktiszi ökoszisztémákat. Az IFLScience találóan egy miniatűr Pokémon-gyűjtéshez hasonlítja a munkát: a kutatók lényegében szeretnék megtalálni és azonosítani a lehető legtöbb ott élő mikroorganizmust – írja az IFLScience.
A kutatócsoport figyelme az Arthrobacter nevű baktériumcsoportra irányult. Ezek a mikroorganizmusok egyébként rendkívül elterjedtek: az Antarktisztól Coloradóig és a trópusi területekig számos helyen megtalálhatók. Éppen ezért kiváló lehetőséget kínáltak annak vizsgálatára, hogy az Antarktisz földrajzi elszigeteltsége valóban képes volt-e saját, egyedi mikrobiális közösségeket kialakítani. A kontinens ehhez különleges környezetet biztosít: nemcsak rendkívül hideg, hanem meglepően száraz is, hiszen az Antarktisz valójában a világ legnagyobb sivataga.
Noah Fierer, a Center for Microbial Exploration igazgatója, Nick Dragone posztdoktori kutató és kollégáik antarktiszi talajmintákból származó Arthrobacter baktériumok genomját szekvenálták, majd összehasonlították őket a világ más részeiről ismert törzsekkel. Az eredmény még a kutatókat is meglepte: az általuk begyűjtött baktériumtörzsek mintegy 90 százaléka egyedinek bizonyult. Vagyis bár maga az Arthrobacter csoport szinte az egész világon jelen van, az Antarktiszon élő változatok genetikai szempontból nagyrészt különböznek más területek baktériumaitól.
A tudósok ezután laboratóriumban is tenyésztették az antarktiszi baktériumokat, hogy megvizsgálják, hogyan viselik a szélsőséges körülményeket. Kiderült, hogy más törzsekhez képest lassan növekednek, ugyanakkor rendkívül ellenállóak: jól tűrik az extrém hideget és a nagyon száraz környezetet. Úgy tűnik tehát, hogy hosszú idő alatt kifejezetten az antarktiszi körülményekhez alkalmazkodtak. A felfedezés egy régi mikrobiológiai elképzelést is árnyal, amely szerint a mikroorganizmusok kis méretük miatt gyakorlatilag mindenhová eljuthatnak a légkörrel, az óceáni áramlatokkal vagy akár állatok segítségével. Az Antarktisz azonban olyan elszigetelt, hogy itt valóban kialakulhattak saját, máshol nem létező mikrobiális vonalak.
A felfedezésnek természetvédelmi jelentősége is van. Amikor az Antarktisz biodiverzitásáról beszélünk, rendszerint a látványos állatvilágra gondolunk, miközben egy maréknyi talajban is olyan egyedülálló evolúciós örökség rejtőzhet, amely évmilliók alatt alakult ki. Ez különösen fontos most, amikor a kontinens gyors változásokon megy keresztül: a NASA adatai szerint 2002 és 2025 között az Antarktisz évente átlagosan körülbelül 135 milliárd tonna jeget veszített. A kutatók szerint ezért sürgető feladat feltárni, milyen mikroorganizmusok élnek a kontinensen, és melyek fordulnak elő kizárólag ott. A tanulmány a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) tudományos folyóiratban jelent meg.
