Lengyelország ambiciózus terve, hogy 2028-tól saját területén kezdje meg a dél-koreai K2 Black Panther harckocsik lengyel változatának gyártását, veszélybe kerülhet. A Rzeczpospolita értesüléseire hivatkozó UNIAN szerint bár a lengyel állami hadiipari holding, a PGZ és a dél-koreai Hyundai Rotem hivatalosan továbbra is pozitívan értékeli az együttműködést, a háttérben több technológiai, pénzügyi és szervezési kérdésben komoly nézeteltérések alakultak ki. Emiatt jelenleg nem garantálható, hogy a lengyelországi gyártás az eredetileg tervezett időpontban elindul.
A lengyel Rzeczpospolita című lap szerint a lengyel hadsereg már több mint 200 K2-es harckocsival rendelkezik. A 2022-ben megkötött első szerződés alapján 180 dél-koreai gyártású járművet vásároltak, majd 2025 augusztusában újabb 180 harckocsira kötöttek megállapodást. Utóbbi csomagból 116 K2GF-et 2026–2027-ben szállítanak le, míg további 64 jármű már a Lengyelország igényeihez igazított K2PL változat lesz. A hivatalos lengyel terv szerint ezek közül 61-et a gliwicei Bumar-Łabędy üzemben gyártanának, míg az első három referenciajármű Dél-Koreában készülne el.
A második megállapodás azért különösen fontos Varsó számára, mert Lengyelország már nem egyszerűen kész harckocsikat akar vásárolni. A cél a technológia és a gyártási tudás megszerzése, hogy idővel az ország maga is képes legyen a K2-esek összeszerelésére, egyes alkatrészeinek előállítására, valamint a harckocsik javítására és nagyjavítására. Ez beleillik abba a lengyel stratégiába, amely a rekordméretű fegyverkezési program mellett egyre nagyobb hangsúlyt helyez a hazai hadiiparra és a külföldi technológiák Lengyelországba telepítésére.
Éppen ezen a területen alakultak ki azonban a problémák. Az egyik vita arról szól, hol végezzék a K2-esek motorjainak javítását. A dél-koreai fél a Bumar-Łabędy üzemhez telepítené az ehhez szükséges technológiát, míg a lengyelek a poznani Wojskowe Zakłady Motoryzacyjne, vagyis WZMot bevonását is szeretnék. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a WZMot és a Hyundai Rotem között korábban már kialakult konfliktus: a lengyel vállalat a sajtóértesülések szerint egy időben nem engedte be a koreai cég képviselőit az üzembe, és nem adott át bizonyos, a szükséges infrastrukturális beruházásokra vonatkozó információkat.
Pénzügyi viták is vannak. A lengyel fél szerint a dél-koreaiak által meghatározott egyes képzési költségek túl magasak, és emiatt állítólag néhány lengyel alvállalkozó akár ki is szállhat a programból. Szintén problémát okoznak a technológiatranszfer feltételei. Varsó túl általánosnak tart bizonyos dél-koreai előírásokat az átadott technológia védelmével kapcsolatban, miközben a szükséges műszaki dokumentáció egy része a beszámoló szerint továbbra is csak koreai nyelven áll rendelkezésre.
Mindez egyelőre nem jelenti a K2-program összeomlását. A Dél-Koreából érkező harckocsik szállítása folytatódik, augusztus végén például újabb 28 K2 érkezett Lengyelországba. A vita elsősorban a gyártás lengyelországi meghonosítását és annak ütemezését érinti. A PGZ hivatalosan azt állítja, hogy a technológiatranszfer a terveknek megfelelően halad, a lengyel sajtó információi szerint azonban egyre bizonytalanabb, hogy sikerül-e tartani az eredeti menetrendet.
A tét hosszabb távon jóval nagyobb 61 harckocsinál. A Lengyelország és Dél-Korea közötti keretmegállapodás összesen akár 1000 K2 beszerzésével számol, bár eddig csak 360 járműre kötöttek végrehajtási szerződést. Varsó azt szeretné, hogy a későbbi példányokból már lényegesen több készüljön Lengyelországban. Ha a technológiatranszfer és a helyi gyártás sikerül, a K2-program nemcsak a lengyel hadsereg modernizációjának egyik alappillére lehet, hanem hosszú távon a lengyel hadiipar képességeit is jelentősen növelheti. A mostani nézeteltérések miatt azonban a 2028-as indulás egyelőre kérdésessé vált.
