Az interneten egyre nagyobb kereslet mutatkozik mumifikálódott emberi és állati maradványok iránt, a kutatók szerint azonban ezek kereskedelme nemcsak etikai és kulturális örökségvédelmi kérdéseket vet fel, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelenthet. A múmiákban ugyanis évszázadokon keresztül életképes állapotban maradhatnak veszélyes gombák és más kórokozók. A kutatók szerint így a híres „múmia átka” mögött nem feltétlenül természetfeletti jelenség, hanem nagyon is valós biológiai veszély állhat – írja az IFLScience.
A kutatók 128 internetes bejegyzést és aukciós hirdetést vizsgáltak meg, amelyekben mumifikálódott maradványokat kínáltak eladásra. Ezek között 122 emberi múmia szerepelt, de találtak mumifikálódott macskát, íbiszt, sügért, sólymot, egy másik madarat és egy főemlős koponyáját is. Mindössze egyetlen hirdetésben kínáltak teljes emberi múmiát, sokkal gyakoribb volt, hogy különálló testrészeket árultak. Huszonhét hirdetésben például kezeket vagy lábakat, 21 esetben pedig teljes emberi fejeket kínáltak eladásra.
Összesen 66 olyan múmiát találtak, amelyhez különböző állapotban fennmaradt fej tartozott. Ezek között zsugorított fejek, úgynevezett tsantsák is voltak, amelyeket a perui és ecuadori shuar nép hagyományaihoz kötnek. A vizsgált maradványok közül 44 Egyiptomból, további 21 pedig Dél-Amerikából származott.
A hirdetések fényképeinek vizsgálata során 13 esetben a gombásodás látható jeleit is felfedezték. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy minden olyan mumifikálódott maradványon, amelyen lágyszövet maradt fenn, bizonyos mértékű mikrobiális megtelepedésre lehet számítani, még akkor is, ha annak semmilyen látható jele nincs. Az ősi maradványokat ráadásul hosszú időn keresztül nem megfelelő vagy instabil körülmények között tárolhatták, ami tovább növelheti a veszélyes mikroorganizmusok jelenlétének esélyét.
A kutatás vezető szerzője, Kirsty Squires szerint az internet és különösen a közösségi média elterjedése felerősítette a kulturális örökséghez tartozó különleges tárgyak, köztük a mumifikálódott emberi és állati maradványok nemzetközi kereskedelmét. Ezek a maradványok azonban egészségügyi és biológiai biztonsági veszélyt jelenthetnek, részben a mumifikálás során alkalmazott mérgező anyagok, részben pedig a nem megfelelő tárolás következtében kialakuló mikrobiális szennyeződés miatt. A kutatók azt is megállapították, hogy az eladók jellemzően semmilyen tájékoztatást nem adnak a maradványok biztonságos kezeléséről.
A veszélyt egy korábbi, különösen hátborzongató eset is szemlélteti. Amikor 1973-ban Krakkóban megnyitották IV. Kázmér lengyel király sírját, a munkában részt vevő 12 restaurátor és kutató közül tízen heteken belül meghaltak. A király 1492-ben hunyt el, így maradványai körülbelül ötszáz éven keresztül voltak elzárva. A kutatók szerint a halálesetek hátterében Aspergillus gombaspórák állhattak.
Az Aspergillus spóráinak belélegzése általában nem okoz problémát, bizonyos embereknél azonban súlyos, akár halálos szövődményekhez is vezethet. A gombát korábban még Lord Carnarvon halálával kapcsolatban is felvetették lehetséges magyarázatként. Carnarvon finanszírozta Tutanhamon sírjának felfedezését, majd néhány hónappal később meghalt. A világsajtó annak idején az esetet a „fáraó átkával” kapcsolta össze.
Az interneten értékesített múmiák esetében ráadásul nem kizárólag a vásárlók kerülhetnek kapcsolatba a potenciálisan veszélyes anyagokkal. Mivel a maradványokat országokon belül és nemzetközileg is postázzák, a csomagok raktári dolgozók, futárok és vámtisztviselők kezén is keresztülmehetnek. A kutatók szerint ezzel a veszélyes kórokozók akár országhatárokon keresztül is terjedhetnek. A tanulmány szerzői arra figyelmeztetnek, hogy amíg ezek az ellenőrizetlen tranzakciók folytatódnak, addig az élők és a halottak egyaránt veszélyben vannak.
