Németországban egyre erősebb a vita arról, meddig kell folytatni Ukrajna katonai támogatását. Egy friss, reprezentatív ARD-DeutschlandTrend felmérés szerint rekordmagasra emelkedett azok aránya, akik úgy érzik, hogy a német fegyverszállítások már túl messz mennek. Az orosz Aif.ru ugyanakkor félrevezetően azt írja, hogy a megkérdezett németek több mint fele tartja túlzottnak az Ukrajnának nyújtott fegyveres támogatást. Az eredeti német felmérés országos adatai szerint valójában 42 százalék gondolja így; az 54 százalék a keletnémet válaszadókra vonatkozik.
A felmérésből ugyanakkor valóban az látszik, hogy az Ukrajna támogatásával kapcsolatos német közvélemény jelentősen megosztott. A megkérdezettek 38 százaléka megfelelőnek tartja a jelenlegi német fegyverszállításokat, 14 százalék pedig úgy véli, hogy még ennél is több katonai támogatásra lenne szükség. Vagyis összesen 52 százalék támogatja a jelenlegi szint fenntartását vagy annak növelését. Ezzel szemben 42 százalék szerint Németország már túl messz ment a fegyverszállításokkal. Utóbbi arány három százalékponttal nőtt a korábbi méréshez képest, és az infratest dimap szerint ez a legmagasabb érték, amelyet az orosz teljes körű invázió kezdete óta mértek – írta a WDR Presse.
Különösen látványos a különbség Németország keleti és nyugati része között. Kelet-Németországban már 54 százalék tartja túlzottnak az Ukrajnának történő fegyverszállításokat, vagyis ott valóban többségi álláspontról beszélhetünk. A volt keletnémet tartományokban hagyományosan jóval szkeptikusabb a közvélemény az Ukrajnának nyújtott katonai segítséggel és általában az Oroszországgal szembeni keményebb politikával kapcsolatban.
Érdekes kettősség ugyanakkor, hogy miközben sok német sokallja a fegyverszállításokat, a többség Oroszországot biztonsági fenyegetésnek tekinti. A megkérdezettek 56 százaléka szerint Oroszország erősen vagy nagyon erősen veszélyezteti Németország biztonságát, míg 39 százalék szerint a fenyegetés csekély vagy egyáltalán nem létezik. Nyugaton 59 százalék tekinti Oroszországot komoly fenyegetésnek, keleten viszont mindössze 42 százalék; Kelet-Németországban 47 százalék szerint Moszkva kevéssé vagy egyáltalán nem jelent veszélyt.
A felmérés idején ráadásul komoly orosz–német diplomáciai feszültség alakult ki. A német kormány Oroszországot tette felelőssé egy augusztusi incidensért, amelynek során robbanóanyaggal felszerelt drónt találtak a lipcse–hallei repülőtéren. Moszkva tagadta, hogy köze lett volna az esethez. A felmérés tehát éppen akkor készült, amikor Németországban ismét kiemelt politikai témává vált az Oroszországból érkező hibrid fenyegetés.
A kutatás a német belpolitikai erőviszonyokról is érdekes képet mutat. Arra a kérdésre, melyik pártban bíznak leginkább az európai béke biztosításában, 23 százalék a CDU/CSU-t nevezte meg, 16 százalék az AfD-t, 12 százalék az SPD-t, 8 százalék a Zöldeket, 6 százalék a Baloldalt, 3 százalék a BSW-t és 2 százalék az FDP-t. Majdnem minden ötödik válaszadó, 19 százalék egyik pártot sem tartotta alkalmasnak erre.
A pártpreferenciákban közben az AfD áll az első helyen: a szeptemberi DeutschlandTrend szerint 27 százalékot kapna, ha most tartanák a Bundestag-választást, míg a CDU/CSU 21, a Zöldek 15, az SPD 13, a Baloldal pedig 12 százalékon áll. Ez is mutatja, hogy az ukrajnai háborúval, Oroszországgal és a német külpolitikával kapcsolatos vita egy szélesebb belpolitikai elégedetlenség része.
A kutatást az infratest dimap augusztus 31. és szeptember 2. között 1319 német választókorú megkérdezésével készítette telefonos és online módszerrel. A közölt hibahatár az eredmények nagyságától függően körülbelül 2–3 százalékpont.
A felmérés legfontosabb tanulsága tehát nem az, hogy „a németek többsége ellenzi Ukrajna fegyveres támogatását” – ezt az országos adatok nem támasztják alá. Inkább az, hogy négy és fél évvel az orosz invázió kezdete után rekordmagasra, 42 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint Németország már túl sok fegyvert ad Ukrajnának, miközben 52 százalék továbbra is megfelelőnek tartja a jelenlegi támogatást vagy még növelné is azt. Kelet-Németországban viszont már valóban többségben vannak az ellenzők.
