A magas sófogyasztás összefüggésben állhat a hangulatot szabályozó neurobiológiai mechanizmusok változásaival és a depressziós tünetek fokozott kockázatával. Erre a következtetésre jutottak azok a kutatók, akik több mint 15 000 felnőtt résztvevő adatait elemezték a 2007 és 2018 közötti NHANES felmérésben. A tanulmány a Nutritional Neuroscience (NN) folyóiratban jelent meg.
A szerzők megjegyzik, hogy a túlzott nátriumbevitel befolyásolhatja az érrendszer szabályozását, a gyulladásos folyamatokat és az érzelmek kialakulásában részt vevő agyi struktúrák működését.
A tanulmány résztvevői a „soha”-tól a „mindig”-ig terjedő skálán jelezték, hogy milyen gyakran adtak sót az elkészített ételekhez. A depressziós tüneteket a PHQ-9 skála segítségével értékelték. Az életxkor, a nem, a testtömegindex, a fizikai aktivitás szintje és egyéb tényezők figyelembevétele után az ételek gyakoribb sózása 26 százalékkal növelte a depressziós tünetek kockázatát.
A lehetséges ok-okozati összefüggés felmérésére a tudósok a sóbevitellel összefüggő genetikai variánsok elemzésén alapuló mendeli randomizációs megközelítést is alkalmaztak. Az eredmények azt mutatták, hogy a magasabb nátriumszint ok-okozati összefüggésben állhat a depressziós tünetek és a súlyos depressziós zavar fokozott kockázatával.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy az ételek sózásának szokása egy módosítható viselkedési tényező. Úgy vélik, hogy a sóbevitel csökkentése potenciális intézkedésnek tekinthető nemcsak a szív- és érrendszeri, hanem a mentális egészség támogatására is.
(Kép forrása: Pexels)
