Ludwig van Beethoven eredeti hajszálainak új elemzése riasztóan magas mérgező fémszintet mutatott ki, ami feltehetően fényt derít a zeneszerző számos egészségügyi problémájára.
A Clinical Chemistry folyóiratban megjelent tanulmány szerint a hajában rendkívül magas volt az ólom-, arzén- és higanyszint – a tudósok szerint „egy nagyságrenddel magasabb”, mint a világ minden tájáról származó tipikus mintákban.
Ezek a toxinok kulcsszerepet játszhattak Beethoven betegségeinek kialakulásában. Ismert, hogy a zeneszerző a húszas éveiben kezdett hallani, és 40 éves korára teljesen megsüketült. Súlyos gyomor-bélrendszeri rendellenességektől és legalább kétszer sárgaságtól szenvedett.
A magas ólomszint közvetlenül összefügg a hallóideg, a gyomor-bél traktus és a máj károsodásával. Bár nem valószínű, hogy a mérgezés volt a halálának egyetlen oka, minden bizonnyal hozzájárulhatott krónikus betegségek kialakulásához.
A szennyeződés forrása valószínűleg a mindennapi szokásokból eredt: Beethoven idejében a bort gyakran ólom-acetáttal édesítették, és az üvegedények is tartalmaztak ólom-acetátot. Továbbá a szennyezett Dunából származó halak fogyasztása arzén és higany felhalmozódásához vezethetett.
A tanulmány így fontos darabká válik egy zseni összetett kórtörténetének kibogozásában, akinek élete során elszenvedett szenvedései most lehetséges magyarázatot találnak.
