Csehországban egy különleges, mintegy 6500 éves őskori építmény maradványait tárták fel, amely több mint ezer évvel idősebb Stonehenge első építési szakaszainál. A Közép-Csehországban, Chleby település közelében található hatalmas, csaknem kör alakú létesítmény azért is rendkívüli, mert a kutatók szerint nem egyszerű település vagy erődítmény lehetett: kialakítását a Nap és a Hold mozgásához igazították, így valószínűleg vallási szertartások és csillagászati megfigyelések helyszíneként szolgált – írja az IFLScience.
A monumentális építmény átmérője körülbelül 230 méter volt, vagyis jóval nagyobb területet foglalt el, mint maga Stonehenge híres kőköre. Külső részét több mint 2,5 méter mély árok határolta, amelyen 12 különböző helyen alakítottak ki bejáratot. A régészek számára éppen ezeknek a kapuknak az elhelyezkedése szolgáltatta az egyik legnagyobb meglepetést. Petr Krištuf, a pilseni Nyugat-csehországi Egyetem kutatásvezetője szerint először azt gondolták, hogy a nyílások szabálytalanul helyezkednek el, a részletes vizsgálatok azonban kimutatták, hogy az elrendezésük tudatos geometriai rendszert alkotott.
A kutatók két fontos megfigyelési irányt azonosítottak. Az egyik a Hold körülbelül 18,6 éves ciklusának szélsőséges horizonthelyzeteihez kapcsolódott. Ez az úgynevezett nagy holdforduló, amikor a Hold felkelési és lenyugvási pontjai a legészakibb, illetve legdélibb helyzetüket érik el. A másik tengely a Naphoz igazodott: kapcsolatot mutat a nyári napforduló napfelkeltéjével és a téli napforduló naplementéjével. Ez arra utal, hogy az építők több mint hat évezreddel ezelőtt már hosszú időn keresztül figyelhették az égbolt ciklusait, és ezt a tudást az építmény megtervezésében is felhasználták.
Ez különösen érdekes párhuzamot mutat Stonehenge-dzsel. A brit emlékmű szintén kapcsolatban áll a napfordulókkal és a Hold mozgásával: bizonyos kövei a nyári napforduló napfelkeltéjéhez, illetve a Hold szélső helyzeteihez igazodnak. A kutatók ugyanakkor nem gondolják, hogy a két kultúra közvetlenül átvette volna egymástól ezt a tudást. A két helyszínt több mint ezer kilométer és több évszázad választja el egymástól, ezért valószínűbb, hogy különböző európai közösségek egymástól függetlenül ismerték fel az égi ciklusok jelentőségét.
A csehországi lelőhelyen talált állatmaradványok még erősebben arra utalnak, hogy szentélyként vagy nagyszabású rituális központként működhetett. Az árkok bejáratainál bikakoponyák és szarvak maradványaira bukkantak. Jan Turek régész szerint elképzelhető, hogy ezek eredetileg a monumentális kapukat díszítették. A bika fontos vallási szimbólum volt Európa első földművelő közösségeiben, ezért a leletek akár valamilyen bikakultuszhoz is kapcsolódhatnak. A régészek feltételezik, hogy az árkon belül egykor faoszlopokból kialakított szerkezetek is állhattak.
Emberi maradványokat is találtak: körülbelül 18 ember csontjai kerültek elő a területről. Úgy tűnik azonban, hogy nem egyszerre temették el őket. A temetkezések hosszabb időszak alatt történhettek, ami arra utal, hogy a helyet egymást követő kultúrák évszázadokon keresztül használták, és ezek a közösségek nem feltétlenül ugyanazt a jelentőséget tulajdonították az ősi építménynek.
A hely története később jelentősen megváltozott. Míg Stonehenge-et különböző korszakokban újra és újra használták és átalakították, a Chleby melletti szentély fokozatosan elveszíthette eredeti vallási jelentőségét. A bronzkorban a területet temetkezésre is használták, a vaskorra pedig az egykori hatalmas árok lassan feltöltődött, és hétköznapi település alakult ki az egykori rituális központ helyén.
A felfedezés legnagyobb jelentősége ezért nem egyszerűen az, hogy egy Stonehenge-nél mintegy ezer évvel régebbi monumentális építmény került elő. A lelőhely arra utal, hogy a körülbelül 6500 évvel ezelőtt Közép-Európában élő földművelő közösségek meglepően összetett ismeretekkel rendelkezhettek a Nap és a Hold szabályos ciklusairól. A kutatás ráadásul még korántsem ért véget: a régészek tovább vizsgálják a területet, így a föld alatt még további részletek rejtőzhetnek arról, mire használták valójában ezt az ősi „csillagászati szentélyt”, és milyen szertartásokat végeztek benne több mint hat évezreddel ezelőtt.
