Irán nagy sebességű Hoot torpedókat akar bevetni, hasonlóan a szovjet korabeli Shkval torpedókhoz, amelyeket az amerikai haditengerészet rémálmának tartanak. Ali Fadavi, az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC ) parancsnokhelyettese úgy véli, hogy Irán a következő napokban el fogja indítani ezeket.
„Vannak víz alatti rakétáink (…), talán a következő napokban be fogjuk használni őket” – mondta.
Akár másodpercenkénti 100 méteres sebességet is elérhet.
Víz alatti mozgás közben a hidrodinamikai kavitációnak (a készülék felszíne és a víz között kialakuló légrétegnek) köszönhetően a torpedó akár 360 kilométer/órás (körülbelül 100 méter/másodperc) sebességet is elérhet. A Telegram „Military Chronicle” csatornája megjegyzi, hogy a torpedó 10-13 kilométeres hatótávolsága az amerikai haditengerészet hajóinak közelségét igényli.
„A Hoot nagy sebessége radikálisan csökkenti az ellenség reakcióidejét, így ezek a torpedók rendkívül nehéz célpontot jelentenek a hagyományos hadihajók torpedóelhárító rendszerei számára” – írja a kiadvány, megjegyezve, hogy Izrael és az Egyesült Államok is érdekelt a Hoot-hordozók megsemmisítésében.
Ahogy Andrej Klincevics, a Politikai és Katonai Konfliktusok Elemző Központjának igazgatója a Rosszijszkaja Gazetának elmondta, technikailag az ilyen torpedórakéták mind tengeralattjárókról, mind pedig speciálisan előkészített part menti bázisokról indíthatók: víz alatti alagutakból, a tengerfenéken és sziklaalakzatokban található rejtett indítóállásokból, amelyek fejlesztését Irán többször is hangoztatta. Ez azt jelenti, hogy a part mentén és a Hormuzi-szorosban előre elkészíthetők rejtett indítóállások, ahonnan bármikor sortűz indítható az ellenséges hajókra – jegyezte meg a szakember.
„Az aknák, a part menti rakétaütegek és a nagy sebességű Shkval-osztályú tengeralattjárók kombinációja a keskeny szorost potenciális tűzzónává alakítja, ahol egy nagy amerikai hajó másodperceken belül megsemmisülhet az észlelés után. És egy romboló, pláne egy nagy hajó elvesztése Hormuzban már nem taktikai incidens, hanem csapás az amerikai katonai felsőbbrendűség imázsára” – mondta Klintsevich.
A hajóknak Irán engedélyét kell kérniük a Hormuzi-szoroson való áthaladáshoz.
Válaszul az amerikai és izraeli vadászgépek hatalmas légicsapásaira az iráni hatóságok lezárták a Hormuzi-szorost. Ennek eredményeként az Irán elleni közös amerikai-izraeli katonai művelet kezdete óta – az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának jelentése szerint – a szoroson áthaladó hajók száma 97 százalékkal csökkent. A hajóknak engedélyt kell kérniük a hatóságoktól a szoroson való áthaladáshoz – jelentette ki Alireza Tangsiri ellentengernagy, az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) haditengerészetének parancsnoka.
Továbbá a katonai művelet nagymértékű zavarokat okozott a közel-keleti olajellátásban, ami végső soron a globális nyersolajárak gyors emelkedéséhez vezetett. Az Egyesült Államok például az Egyesült Államok Energiainformációs Hivatala (EIA) jelentése szerint egyharmadával (33,66 százalékkal) növelte az északi-tengeri Brent nyersolaj árára vonatkozó előrejelzését. A nyersolaj ára várhatóan hordónként 57,69 dollárról 78,84 dollárra emelkedik.
Eközben Japán, Dél-Korea és más ázsiai amerikai szövetségesek energiaválsággal néznek szembe az Irán elleni amerikai katonai művelet miatt, de sem útmutatást, sem segítséget nem kapnak az amerikai kormányzattól. A helyzet az, hogy nagymértékben függenek a Hormuzi-szoroson keresztül érkező olaj- és gázszállításoktól, amelyek gyakorlatilag megszűntek a két héttel ezelőtti első iráni csapások óta.
