Észak-Koreában tovább erősödhet Kim Dzsongun személyes hatalma, miután az országot irányító Koreai Munkapárt módosította belső szabályzatát. A változtatásokat még februárban, a párt kilencedik kongresszusán fogadták el, ám a dél-koreai Nemzetbiztonsági Stratégiai Intézet most közzétett elemzése szerint azok lényegében egy még centralizáltabb hatalmi rendszer alapjait teremtik meg. Az intézet – amely kapcsolatban áll a dél-koreai hírszerzéssel – egyenesen „Kim Dzsongun-korszak 2.0”-ként jellemzi az átalakulást – írja a Reuters.
Az új szabályok egyértelműen rögzítik, hogy a párt főtitkára – ezt a tisztséget Kim Dzsongun tölti be – összehívhatja és vezetheti a Politikai Bizottság, valamint annak állandó bizottsága üléseit, kinevezhet és leválthat fontos tisztségviselőket, illetve dönthet párttagok felvételéről és kizárásáról. Emellett joga van pártszervezetek és különböző pártszervek megszüntetésére is. A dél-koreai elemzés szerint mindez lehetővé teszi, hogy Kim több kérdésben közvetlenebbül gyakorolja hatalmát, és kevésbé kelljen támaszkodnia a párt kollektív döntéshozó testületeire.
Nem kizárólag Kim személyes jogköreit változtatták meg. A módosítások szorosabb pártellenőrzést teremtenek az állam és a hadsereg felett, miközben szabályosabbá próbálják tenni a párt működését. A Központi Bizottság plenáris ülését például legalább hathavonta egyszer kötelező megtartani. Háborús helyzetben pedig – a Központi Bizottság felhatalmazásával – a Politikai Bizottság is dönthet fontos ügyekben anélkül, hogy össze kellene hívni a teljes testületet. Ennek célja a döntéshozatal felgyorsítása egy esetleges fegyveres konfliktus során.
Az egyik legérdekesebb változtatás Kim Dzsongun apjához és nagyapjához kapcsolódik. A dél-koreai jelentés szerint a szabályzatból eltávolították a még megmaradt utalásokat az ország alapítója, Kim Ir Szen, valamint fia és utódja, Kim Dzsongil eredményeire és munkásságára. Ehelyett egyre hangsúlyosabban Kim Dzsongun saját vezető szerepe kerül előtérbe. Ez azért figyelemre méltó, mert az észak-koreai rendszer legitimációja évtizedeken keresztül rendkívül erősen épített a Kim-dinasztia korábbi vezetőinek kultuszára. A mostani változás arra utalhat, hogy Kim már saját korszakát és személyes politikai örökségét igyekszik még határozottabban elkülöníteni elődeitől.
A pártszabályzatban megmaradt Észak-Korea új, sokkal keményebb Dél-Korea-politikája is. Phenjan korábban évtizedeken keresztül legalább hivatalosan a két Korea egyesítését tekintette végső célnak. Kim Dzsongun azonban szakított ezzel az elképzeléssel, és 2024-ben eltávolították az egyesítésre vonatkozó megfogalmazásokat. Azóta Észak- és Dél-Koreát lényegében „két ellenséges államként” kezeli a phenjani vezetés. A mostani szabálymódosítás ezt az irányvonalat változatlanul fenntartja.
A párton belüli fegyelmet is tovább szigorítják. A párttagság alsó korhatárát 18-ról 20 évre emelték, miközben kibővítették a tagokkal szemben alkalmazható fegyelmi intézkedéseket. A változtatások összességében arra utalnak, hogy Phenjan egyszerre próbálja intézményesebbé tenni a párt működését és még erősebben egyetlen vezető kezében összpontosítani a tényleges döntési jogköröket. A dél-koreai elemzők értékelése szerint ezzel Kim Dzsongun hatalma tovább szilárdulhat, miközben az észak-koreai állam, a hadsereg és a párt irányítása még szorosabban összekapcsolódik személyes vezetésével.
