A Cucuteni-Trypillia kultúra, amely körülbelül 6000 évvel ezelőtt létezett a mai Románia, Moldova és Ukrajna területén, az egyik legkorábbi példája a városi társadalomnak Európában. A tudósok ezeket a településeket megasitáknak nevezik, amelyek közül néhány akár 3000 házat is tartalmazott, és akár 320 hektáros területet is elfoglalhattak, írja a Nature.
Az egyenlőség és a társadalmi szerveződés rejtélye
A Cucuteni-Trypillia kultúra egyik kulcsfontosságú jellemzője az érzékelt egyenlőség. Az ásatások során nem találtak palotákra, templomokra, gazdag vagy szegény házakra utaló nyomokat. A tárgyakat, például az absztrakt mintázatú, gyönyörű kerámiákat, hétköznapi otthonokban találták, nem pedig az elit számára kialakított speciális épületekben.
Egyes kutatók úgy vélik, hogy ez a társadalmi hierarchia hiányára utal. David Graeber antropológus és David Wengrow régész A mindenség hajnala című könyvükben ezeket a településeket bizonyítékként említik arra, hogy a nagy társadalmak létezhetnek uralkodó elit vagy központosított hatalom nélkül.
Új adatok azonban arra utalnak, hogy a társadalmi rétegződés kezdetei a Cucuteni-Trypillia kultúra későbbi időszakában jelenhettek meg. A magnetométeres vizsgálatok nagy és szokatlan épületeket tártak fel, amelyekről a tudósok úgy vélik, hogy polgári vagy rituális központokként szolgálhattak. Ezek a építmények a hatalomkoncentráció kezdeteire utalhattak.
Megasite-ok rejtélyei
A nagy települések központi terei a kultúra egyik legnagyobb rejtélyei közé tartoznak. A kutatók feltételezik, hogy ezeket a tereket összejövetelekre, vallási szertartásokra vagy állatállomány legeltetésére használták. A temetkezések hiánya a közösség társadalmi szerkezetének megértését is megnehezíti. A régészek úgy vélik, hogy temetkezési szertartások helyett fémeket és más értékes anyagokat hasznosíthattak újra.
Az emelkedés és bukás okai
A kutatások arra utalnak, hogy a megasitek a klímaváltozás eredményeként alakulhattak ki. A tudósok feltételezik, hogy a nyugati erdőkből érkező migránsok kelet felé vándoroltak nagyobb települések felé, hogy alkalmazkodjanak a szárazabb éghajlathoz. A növekvő népesség azonban túlzsúfoltsághoz és erőforrások kimerüléséhez vezethetett, ami hozzájárulhatott a kultúra hanyatlásához.
Kép forrása: Wikipedia
Képünk illusztráció
