Az emberiség egyik legkülönlegesebb régészeti lelete egy véletlennek köszönhetően került elő több mint száz évvel ezelőtt. 1900-ban görög szivacsbúvárok egy ókori hajóroncsra bukkantak Antiküthéra szigetének közelében, ahol szobrok, érmék és más kincsek mellett egy erősen korrodált bronztárgyat is kiemeltek a tenger mélyéről. Csak évekkel később derült ki, hogy ez a furcsa szerkezet valójában az úgynevezett antiküthérai mechanizmus, amelyet sokan a világ első analóg számítógépének tartanak – 07írja az Euronews.
A mintegy 2000 éves szerkezet több tucat aprólékosan megmunkált bronzfogaskerékből állt. Egy kézi hajtókar segítségével működtették, és képes volt kiszámítani a Nap, a Hold, valamint az ókorban ismert bolygók égi helyzetét. Emellett előre jelezte a nap- és holdfogyatkozásokat, nyomon követte a holdhónapokat, sőt az ókori görög játékok – köztük az olimpiai versenyek – négyéves ciklusát is meg tudta jeleníteni. Mindez olyan mérnöki tudásról árulkodik, amely évszázadokkal megelőzte a korát.
A mechanizmus működésének megfejtése évtizedekig tartott. A kutatók csak a modern röntgen- és háromdimenziós képalkotó vizsgálatok segítségével tudtak betekinteni a belsejébe, ahol összetett fogaskerékrendszert és görög nyelvű feliratokat fedeztek fel. Bár a szerkezetnek csupán töredékei maradtak fenn, a szakemberek úgy vélik, hogy ez a különleges eszköz bizonyítja: az ókori görög tudósok és mesterek jóval fejlettebb csillagászati és műszaki ismeretekkel rendelkeztek, mint azt korábban feltételezték. Az antiküthérai mechanizmus ma is az ókori technológia egyik legnagyobb rejtélye és egyben leglenyűgözőbb bizonyítéka.
