Testrészek, amelyeket elveszíthetünk

Testrészek, amelyeket elveszíthetünk

Az emberi szervezet folyamatosan változik az evolúció során, ezért vannak olyan szervek és testrészek, amelyek ma már kisebb szerepet töltenek be, mint őseinknél, sőt elképzelhető, hogy a távoli jövőben még tovább csökken a jelentőségük. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az evolúció nem előre meghatározott folyamat, ezért nem lehet biztosan megmondani, hogy egy-egy testrész valóban el fog-e tűnni.

Az egyik legismertebb példa a bölcsességfog. Őseink étrendje keményebb, nyersebb táplálékból állt, ezért nagyobb állkapocsra és több rágófogra volt szükségük. Az emberi állkapocs azonban az évezredek során fokozatosan kisebb lett, miközben a táplálék feldolgozását egyre inkább eszközök és főzés segítették. Emiatt sok embernél a bölcsességfog már nem tud megfelelően kinőni, vagy egyáltalán nem fejlődik ki. Egyes kutatások szerint a jövőben egyre több ember születhet bölcsességfog nélkül, de ez a változás valószínűleg még több tízezer vagy akár százezer év alatt zajlik majd.

Gyakran említik a vakbél féregnyúlványát is, amelyet sokáig teljesen haszontalan szervnek tartottak. Ma már tudjuk, hogy szerepet játszhat a bélflóra fenntartásában és az immunrendszer működésében, ezért nem valószínű, hogy teljesen felesleges. Mivel eltávolítása után is lehet teljes értékű életet élni, sokan úgy gondolják, hogy idővel eltűnhet, de erre jelenleg nincs tudományos bizonyíték.

Hasonló a helyzet a farokcsonttal, amely őseink farkának maradványa. Ma már nem viselünk farkat, a farokcsont azonban fontos szerepet tölt be, mivel több izom és szalag tapad hozzá, ezért teljes eltűnése nem valószínű. Inkább arról van szó, hogy eredeti funkciója megszűnt, de új feladatokat kapott.

A test különböző izmai közül is vannak olyanok, amelyek jelentősége csökkent. Sokan például egyáltalán nem képesek mozgatni a fülüket, mert a fülmozgató izmok mára nagyrészt elvesztették eredeti szerepüket. Hasonlóan csökkent a testet borító szőrzet jelentősége is. Őseink számára a sűrű testszőrzet fontos hőszigetelő réteg volt, napjainkban azonban a ruházat átvette ezt a feladatot. Ennek ellenére a testszőrzetnek még mindig vannak funkciói, például segíti az érzékelést és bizonyos testtájak védelmét.

Sokan a kisujjat is az evolúció során eltűnő testrészek közé sorolják, erre azonban nincs tudományos bizonyíték. Éppen ellenkezőleg: a kisujj fontos szerepet játszik a kéz szorítóerejében és a biztos fogásban, ezért valószínűtlen, hogy eltűnne.

Az evolúció rendkívül lassú folyamat. Az olyan változások, mint egy szerv vagy testrész visszafejlődése, általában nem évtizedek vagy évszázadok, hanem több tízezer, sőt gyakran több százezer vagy akár millió év alatt következnek be. Ráadásul ezek a változások csak akkor történnek meg, ha az adott tulajdonság hiánya nem jelent hátrányt, vagy éppen valamilyen előnyt biztosít a túlélés és a szaporodás szempontjából. Emiatt ma még nem lehet biztosan megjósolni, hogy a jelenlegi emberi testrészek közül melyek maradnak meg, és melyek változnak tovább a nagyon távoli jövőben.

A mandulákat is sokáig felesleges szerveknek tartották, ma azonban már tudjuk, hogy fontos szerepet töltenek be az immunrendszer működésében. A garatmandulák a torok bejáratánál helyezkednek el, és az első védelmi vonal részét képezik: segítenek felismerni a szájon és az orron keresztül bejutó kórokozókat, valamint hozzájárulnak az ellenük irányuló immunválasz kialakításához. Ez különösen gyermekkorban fontos, amikor az immunrendszer még fejlődik.

Előfordul azonban, hogy a mandulák ismétlődően begyulladnak, vagy annyira megnagyobbodnak, hogy légzési vagy nyelési panaszokat okoznak. Ilyenkor az orvos javasolhatja az eltávolításukat. Mivel az immunrendszer számos más nyirokszövetből és nyirokcsomóból is áll, a szervezet általában jól alkalmazkodik a mandulák hiányához, ezért a műtét után is teljes értékű életet lehet élni.

Ettől függetlenül a mandulák nem tekinthetők olyan szerveknek, amelyek az evolúció során várhatóan eltűnnek. Jelenlegi ismereteink szerint továbbra is hasznos feladatot látnak el, ezért nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a jövőben fokozatosan visszafejlődnének vagy eltűnnének.

 

Megosztás:

Author: Lakatos Lajos