Irán a katonai fellépés, valamint az Egyesült Államok és Izrael támadásai ellenére is nyerőben van az energiaháborúban, állítja a The Economist.
Miközben a Hormuzi-szoros részben le van zárva, és a Perzsa-öböl menti országok csökkentik az exportot, Teherán fenntartja az ellátást, és majdnem kétszer annyit keres, mint a konfliktus előtt – írja a kiadvány.
Irán becslések szerint napi 2,4 és 2,8 millió hordó közötti mennyiségű olajat fog exportálni, ami megegyezik vagy meghaladja a tavalyi szintet, de magasabb áron.
A bevétel jelentős része az IRGC-hez kerül, amely a termelés, a logisztika és az elosztás kulcsfontosságú aspektusait ellenőrzi.
Az olajszektor három fő összetevőn alapul: oligarchikus kereskedők hálózatán, titokzatos logisztikai rendszereken és a pénzügyi tranzakciók komplex rendszerén.
A tankerflotta titokban működik: kikapcsolják a transzpondereket, hamis adatokat használnak, és a nyílt tengeren átrakodnak olajat.
Szinte az összes iráni olajat Kínába szállítják, ahol magánfinomítók vásárolják fel. A korlátozott kínálat miatt az iráni olajra vonatkozó kedvezmények csökkentek, az ára pedig emelkedett, egyes esetekben meghaladva a Brent nyersolaj árát.
A pénzügyi tranzakciókat fedőcégek hálózatán és számos „tröszt” számlán keresztül bonyolítják le, elsősorban Ázsiában. Ez a rendszert ellenállóvá teszi a szankciókkal és a külső hatásokkal szemben. A külső nyomás ellenére ez a struktúra alkalmazkodóképes és gyakorlatilag elpusztíthatatlan marad jelentős katonai fellépés nélkül.
