A globális gazdaság újabb csapással néz szembe az iráni háború közepette, amely már most is befolyásolja a gazdasági növekedési előrejelzéseket és növeli az inflációs nyomást, írja a Reuters.
Az IMF becslései szerint a konfliktus máris az energia- és nyersanyagárak emelkedéséhez vezetett, ami fokozta a gazdaságra nehezedő nyomást, és további kockázatokat teremtett a globális stabilitásra nézve.
Az IMF Világgazdasági Kilátásainak optimista alapforgatókönyve szerint a globális növekedés 2026-ban körülbelül 3,1% lehet, ami 0,2 százalékponttal alacsonyabb a korábbi várakozásoknál. E forgatókönyv szerint az olajárak átlagosan 82 dollár/hordó körül alakulnának 2026 folyamán. Ez csökkenés a Brent határidős árfolyamára vonatkozó közelmúltbeli 100 dollár körüli szinthez képest.
Kedvezőtlenebb fejlemények esetén, beleértve az elhúzódó közel-keleti konfliktust, a növekedés 2,5%-ra lassulhat, vagy akár megközelítheti a 2%-ot, ami összhangban van a recesszió kockázataival. Az infláció 5,4% lenne. Ugyanakkor az olajárak hordónként idén 100 dollár, 2027-ben pedig 75 dollár körül alakulnának az IMF előrejelzése szerint.
Egy elhúzódó és súlyos iráni konfliktus esetén az átlagos olajár 2026-ban 110 dollár lenne, a globális gazdasági növekedés pedig 2% alá esne. Hasonló helyzet 1980 óta mindössze négyszer fordult elő, többek között a COVID-19 világjárvány és a 2008-as globális pénzügyi válság idején. Az IMF előrejelzése szerint az infláció 2026-ban elérné az 5,8%-ot, 2027-ben pedig 6,1%-ra emelkedne.
A fejlődő gazdaságok, amelyek jobban függenek az energiaimporttól, és jobban ki vannak téve az árfolyam- és tőkeingadozásoknak, különösen sebezhetőek. Számukra az emelkedő olaj- és élelmiszerárak további terheket rónak, növelik az inflációt és nyomást gyakorolnak a költségvetésre – írja a kiadvány.
A közel-keleti konfliktus a piacok volatilitását is növeli, és bonyolítja a központi bankok munkáját, amelyeknek választaniuk kell a kamatemelés és az infláció megfékezése, illetve a gazdaság támogatása között – áll a cikkben.
A folyamatos bizonytalanság közepette az IMF tisztviselői hangsúlyozták, hogy a helyzet további alakulása nagymértékben függ az iráni konfliktus időtartamától. Egy rövid távú súlyosbodásnak korlátozott következményei lehetnek, de egy elhúzódó eszkaláció jelentősen ronthatja a globális gazdasági kilátásokat – összegzi a Reuters.
Az iráni háború gazdasági következményei
Márciusban az elemzők arról számoltak be, hogy a dollár a közel-keleti háború közepette a 2022 szeptembere óta legjobb havi teljesítményét produkálta. Az amerikai valuta erősödése az energiapiacok destabilizálódásának és a gazdasági előrejelzések romlásának volt köszönhető. Így a Bloomberg Spot Dollar Index márciusban mintegy 3%-kal emelkedett. További tényező volt az Egyesült Államok, mint a világ legnagyobb olajtermelőjének pozíciója a globális energiaárak megugrása és a Hormuzi-szoros blokádja miatt.
Az OPEC-országok nyersolaj-termelése is rekordmértékű visszaesést tapasztaltak a közel-keleti konfliktus miatt. Irak, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Kuvait termelése napi 7,88 millió hordóval, 20,79 millió hordóra esett vissza márciusban. Ez a szám már meghaladja az energiapiacon a COVID-19 világjárvány idején uralkodó helyzetet.
