Oroszország egyre intenzívebben kísérletezik az úgynevezett „anyadrónokkal”, amelyek kisebb támadó drónokat képesek nagy távolságra eljuttatni, majd a célterület közelében útjukra engedni. Valentin Badrak, az ukrán Hadsereg-, Konverziós és Leszerelési Kutatóközpont igazgatója szerint a technológia különösen komoly veszélyt jelenthet az ukrán városokra, mivel egyetlen nagyobb hordozóeszköz egyszerre több célpont megtámadására is lehetőséget teremthet – írja az Unian.
A koncepció lényege, hogy egy nagy hatótávolságú drón hordozóplatformként működik, miközben több kisebb, például FPV-drónt szállít magával. Ezeket csak akkor engedi útjukra, amikor már mélyen az ellenséges terület fölött jár. Badrak szerint ezzel nemcsak a támadások hatótávolsága és időtartama növelhető, hanem a drónok egyszerre többféle célpont ellen is alkalmazhatók. A szakértő ezt a drónrajok és a mesterséges intelligenciával részben automatizált pilóta nélküli rendszerek fejlődésével együtt az egyik legfontosabb új tendenciának tartja.
A legnagyobb veszélyt az jelentheti, ha egy nagyobb „anyadrón” akár tíz kisebb támadóeszközt is magával tud vinni, amelyek a célterület közelében különválnak. Ha ehhez mesterséges intelligencián alapuló célrávezetés is társul, viszonylag alacsony költség mellett egyszerre több objektum ellen lehet precíziós támadást végrehajtani. Badrak szerint elméletileg az operátor akár Oroszország területéről is követheti, hol jár a hordozó drón, majd a megfelelő helyen indíthatja el a kisebb FPV-eszközöket.
Az ilyen rendszer azért is problémát jelenthet, mert a kisebb FPV-drónoknak nem kellene önállóan több száz kilométert megtenniük. A hordozó juttatná el őket az ukrán hátországba, ahol már egyenként kereshetnének célpontokat. Ez különösen a városok és más, a frontvonaltól távol fekvő területek védelmét nehezíthetné meg. Az UNIAN néhány nappal korábban arról is beszámolt, hogy a Kijevi területen észleltek egy orosz FPV-drónt, és az egyik vizsgált lehetőség szerint azt egy nagyobb drón szállíthatta oda. Szerhij Beszkresztnov ukrán technológiai szakértő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ilyen alkalmazás egyelőre ritka, a vezérlése pedig technikailag nehéz és nem kellően stabil.
Badrak szerint a védekezés egyik módja maguknak a hordozó drónoknak a megsemmisítése, még hatékonyabb megoldás azonban az indítóhelyek és indítóberendezések támadása lenne. A szakértő arra is figyelmeztetett, hogy Oroszország képes viszonylag gyorsan nagyüzemi méretűre növelni egy-egy új fegyverrendszer gyártását. Ennek kapcsán az oroszországi Tatárföldön, Jelabuga környékén zajló dróngyártási kapacitásbővítésre hívta fel a figyelmet. Szerinte ezért számolni kell azzal, hogy Moszkva a hordozó drónok előállítását is jelentősen növelheti.
A technológia fejlődése azért különösen aggasztó Ukrajna számára, mert az orosz dróntámadások száma már most is gyorsan növekszik. Az UNIAN által idézett ukrán adatok szerint a hagyományos drónok 90–95 százalékát képesek lelőni, a gyorsabb, sugárhajtású pilóta nélküli eszközök esetében azonban ez az arány jelenleg körülbelül 60 százalék. Ha a nagy hatótávolságú hordozó drónokhoz több, külön célra irányítható FPV-drón társul, az újabb komoly kihívás elé állíthatja az ukrán légvédelmet, különösen a frontvonaltól távolabb fekvő városokban.
