Franciaországban és Olaszországban is egyre szigorúbb intézkedésekkel próbálják megakadályozni, hogy a kormányellenes és megélhetési költségek miatt szervezett demonstrációk újabb erőszakos zavargásokba torkolljanak. Emmanuel Macron francia elnök tüntetési tilalmakat és kijárási korlátozásokat támogat, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök kormánya pedig új büntetőjogi szabályokat fogadott el, és katonákat vezényel Milánóba. De mit jelent pontosan egy tüntetés betiltása? Elvihetik-e a rendőrök azt is, aki békésen tiltakozik, és milyen büntetésre számíthatnak azok, akik megszegik a hatósági rendelkezéseket?
Franciaországban az október 17-i hétvégén történt súlyos zavargások után jelentettek be újabb korlátozásokat. A megélhetési költségek emelkedése miatt kezdődött demonstrációk egy részét fosztogatások, gyújtogatások és rendőri összecsapások kísérték. Macron október 22-én közölte, hogy a következő napokban megtiltanák az általa nem legitimnek nevezett csoportok tüntetéseit. A szakszervezetek és más elismert szervezetek demonstrációit ugyanakkor továbbra is engedélyezhetik, szükség esetén módosított útvonalon.
A korlátozások már több francia városban életbe léptek. Lyon és Marseille központjában október 24-re általános tüntetési tilalmat rendeltek el, míg Párizsban egyes demonstrációkat megengednek, másokat megtiltanak, illetve bizonyos városrészekből kizárnak. Több helyen éjszakai kijárási korlátozásokat is alkalmaznak. A hatóságok célja, hogy megvédjék az üzleteket, a középületeket és a közlekedési csomópontokat az újabb rongálásoktól.
A tüntetési tilalom azonban nem jelenti azt, hogy Franciaországban általánosságban megszűnt volna a demonstrációkhoz való jog. A gyülekezés alkotmányosan védett szabadságjog. A hatóságok meghatározott időpontra, helyszínre vagy útvonalra vonatkozó tiltást rendelhetnek el, ha a közrend súlyos veszélyeztetésétől tartanak. Egy ilyen döntés bíróságon megtámadható. Párizsban például egy csütörtökre tervezett diáktüntetés rendőrségi tilalmát a bíróság megsemmisítette.
Ha egy demonstrációt hivatalosan betiltanak, a rendőrség megakadályozhatja a résztvevők bejutását a kijelölt területre, felszólíthatja őket a távozásra, és a körülményektől függően intézkedhet azokkal szemben, akik nem tartják be a rendelkezést. Franciaországban már a betiltott tüntetésen való részvétel is 135 eurós, vagyis hozzávetőleg 53 ezer forintos bírsággal járhat. A tiltott vagy megfelelő bejelentés nélküli demonstráció megszervezéséért pedig akár hat hónap szabadságvesztés és 7500 eurós pénzbírság is kiszabható.
A büntetések ennél súlyosabbak is lehetnek, ha a résztvevő más jogsértést követ el. A francia szabályok szerint egy erőszak veszélyével járó demonstráción az arc szándékos, jogos indok nélküli eltakarása akár egy év börtönnel és 15 ezer eurós bírsággal büntethető. A fegyverrel történő részvételért pedig akár három év szabadságvesztés és 45 ezer eurós pénzbírság is járhat. Ezek azonban külön tényállások: nem minden tüntetőre vonatkoznak automatikusan.
A francia igazságügyi miniszter ennél is tovább menne. Gérald Darmanin felvetette, hogy azoknak, akik megszegik a tüntetési tilalmakat, akár a választójogát is korlátozhatnák, míg az erőszakos cselekmények résztvevőitől bizonyos esetekben a közösségimédia-hozzáférést is megvonhatnák. Ezek azonban egyelőre politikai javaslatok, nem általánosan hatályos, automatikusan alkalmazható büntetések. A szigorítások komoly vitát váltottak ki, mert jogvédő szervezetek szerint a közrend védelme nem vezethet a békés tiltakozáshoz való jog aránytalan korlátozásához.
Olaszországban más módszert választott Giorgia Meloni kormánya. A milánói és más észak-olaszországi városokban történt hétvégi zavargások után október 20-án új biztonsági intézkedéscsomagot fogadtak el. Ennek egyik legfontosabb eleme az erőszakos tüntetési részvétel önálló büntetőjogi tényállásának bevezetése. A szabályozás olyan eseteket céloz, amikor legalább hatfős csoport tagjai jogellenesen, veszélyes tárgyak felhasználásával veszélyeztetik mások biztonságát. A rendelkezések tehát nem általában a békés utcai tiltakozást tiltják, hanem elsősorban az erőszakos csoportos cselekményeket kívánják visszaszorítani.
Az olasz intézkedések között szerepel a rendőrségi előállítás és az őrizetbe vétel lehetőségeinek bővítése, valamint a fiatalkorúakkal szembeni szigorúbb fellépés. A 14 és 18 év közötti fiatalok büntetőjogi felelősségének megállapítását is könnyítenék, és bizonyos esetekben lehetővé válik a késleltetett elfogásuk. Ez azt jelenti, hogy a hatóságoknak nem feltétlenül kell a helyszínen őrizetbe venniük a feltételezett elkövetőt: megfelelő bizonyítékok alapján később is intézkedhetnek vele szemben.
Különösen jelentős változás, hogy az új rendelkezések a szülők anyagi felelősségét is növelik. Ha egy fiatalkorú rongálásban vagy fosztogatásban vesz részt, a szüleit is kötelezhetik az okozott kár megtérítésére. A kormány emellett ötszáz további katonát vezényel Milánóba az év végéig, hogy segítsék a közbiztonság fenntartását. A katonai jelenlét azonban nem jelenti azt, hogy a hadsereg korlátlan rendőri jogköröket kapna.
Olaszországban az erőszakos tüntetéseken való részvétel egyes új tényállások alapján akár többéves szabadságvesztést is eredményezhet. A szervezett erőszakos csoportok létrehozásával kapcsolatban Carlo Nordio igazságügyi miniszter négytől tizenkét évig terjedő börtönbüntetés lehetőségéről is beszélt. Fontos azonban különbséget tenni az erőszakos cselekmények megszervezése, az azokban való részvétel és a békés demonstrálás között. A legsúlyosabb büntetési tételek nem egyszerűen az utcai jelenlét miatt alkalmazhatók.
A két ország intézkedései között tehát lényeges különbség van. Franciaországban elsősorban a demonstrációk helyszínét, időpontját és útvonalát korlátozzák, bizonyos esetekben pedig teljesen megtiltják a rendezvény megtartását. Olaszországban ezzel szemben az erőszakos rendbontás büntetőjogi következményeit szigorítják, és növelik a rendvédelmi jelenlétet. Mindkét országban megmarad a békés gyülekezéshez való jog, de annak gyakorlását a hatóságok meghatározott feltételekhez köthetik.
A kérdés az, hogy ezek az intézkedések valóban képesek lesznek-e megakadályozni az újabb erőszakos összecsapásokat. A francia és az olasz kormány szerint a szigorítások nélkülözhetetlenek az emberek és a közvagyon védelméhez. A jogvédő szervezetek ugyanakkor attól tartanak, hogy a rendbontók elleni fellépés a békés demonstrálókat is visszatarthatja alkotmányos jogaik gyakorlásától.
A következő napok ezért mindkét országban fontos próbatételt jelenthetnek. Franciaországban újabb demonstrációkat terveznek az október 24-i hétvégére, Olaszországban pedig a frissen elfogadott szabályok gyakorlati alkalmazása kerülhet előtérbe. A legfontosabb kérdés az lesz, hogy a hatóságok képesek-e különbséget tenni a békés tiltakozás és az erőszakos rendbontás között, miközben megőrzik a közbiztonságot és az alapvető szabadságjogokat.
