Újabb diplomáciai feszültséget okozott az Egyesült Államok és Ukrajna között az Elon Musk vállalatához tartozó Starlink műholdas internetrendszer korlátozása. Donald Trump amerikai elnök október 22-én azt állította, hogy Musk már feloldotta az ukrán hadsereget érintő korlátozásokat, Kijev azonban ezt cáfolja. Az ukrán illetékesek szerint a rendszer továbbra sem működik teljes kapacitással, ami súlyosan befolyásolhatja a drónműveleteket és a fronton zajló katonai kommunikációt. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Washingtonban egymásnak ellentmondó nyilatkozatok hangzottak el arról, ki rendelte el a korlátozásokat, és egyáltalán ki jogosult dönteni a rendszer működéséről.
A Starlink az ukrajnai háború egyik legfontosabb kommunikációs eszközévé vált. A műholdas hálózat segítségével az ukrán katonák olyan területeken is kapcsolatban maradhatnak egymással, ahol a hagyományos távközlési infrastruktúra megsemmisült vagy nem működik. A rendszer szerepet játszik a drónok irányításában, a katonai egységek közötti információcserében és a harctéri műveletek összehangolásában is. Éppen ezért egy részleges korlátozás is komoly következményekkel járhat, különösen akkor, amikor Ukrajna folyamatos orosz rakéta- és dróntámadásokkal néz szembe.
A vita október 14-én éleződött ki, amikor az ukrán hadsereg több egységénél váratlanul korlátozták a műholdas kapcsolat működését. Az érintett eszközök egy része óránként 161 kilométeres sebesség felett már nem tudott megfelelően kommunikálni a hálózattal. Ez elsősorban a gyorsan mozgó drónok alkalmazását nehezítette meg, köztük azokét, amelyeket az orosz támadó drónok elfogására használnak. Az ukrán fél szerint a változtatásról nem kaptak előzetes figyelmeztetést.
A helyzet megértéséhez fontos különbséget tenni a Starlink és a Starshield között. A Starlink alapvetően kereskedelmi műholdas internetszolgáltatás, míg a Starshield a SpaceX katonai és nemzetbiztonsági felhasználásra fejlesztett rendszere. A két szolgáltatás működése és szerződéses feltételei eltérnek, a mostani korlátozásokkal kapcsolatos nyilatkozatokban azonban gyakran összemosódnak. Marco Rubio amerikai külügyminiszter külön hangsúlyozta, hogy a kettőt nem szabad azonos rendszerként kezelni.
Washington hivatalos álláspontja szerint az amerikai kormány nem adott utasítást a szolgáltatás lassítására. Rubio október 21-én kijelentette, hogy sem Trump, sem az amerikai kormány más szereplője nem kérte a rendszer működésének megváltoztatását. Szerinte a kereskedelmi Starlink-szolgáltatás feltételeiről a SpaceX dönthet, és a Fehér Ház nem irányítja közvetlenül a magánvállalatot. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter szintén tagadta, hogy a Pentagon rendelte volna el a korlátozást.
Ezzel szemben a Reuters október 15-i értesülése szerint két amerikai tisztviselő és egy nyugati forrás úgy tudta, hogy a korlátozásra vonatkozó utasítás a Fehér Házból érkezett. A Wall Street Journal később arról számolt be, hogy Elon Musk személyesen rendelte el a katonai szolgáltatás lassítását. Ezek az értesülések egyelőre nem tisztázták véglegesen a döntéshozatal körülményeit, az amerikai kormány pedig vitatja a Fehér Ház szerepére vonatkozó állításokat.
Elon Musk nyilatkozata tovább növelte a bizonytalanságot. A SpaceX vezetője szerint a katonai Starshield-rendszerek az amerikai kormány ellenőrzése alatt állnak, ezért azok sebességére és felhasználására vonatkozó korlátozásokról végső soron az amerikai hadsereg és az elnök dönthet. A kereskedelmi Starlink esetében ugyanakkor Musk arra hivatkozott, hogy a szolgáltatás nem használható korlátlanul támadó katonai műveletekhez. Így továbbra sem világos, hogy a mostani korlátozásokért pontosan ki viseli a felelősséget.
A legújabb fordulat október 22-én következett be. A Wall Street Journal értesülése szerint Trump és Musk telefonon egyeztetett, ezt követően pedig javult az ukrán katonai műholdas kapcsolat működése. Trump nyilvánosan is kijelentette, hogy Musk feloldotta a korlátozásokat, azt azonban nem erősítette meg egyértelműen, hogy személyesen kérte volna erre a vállalkozót. Az amerikai beszámolók szerint a szolgáltatás legalább részben helyreállhatott.
Ukrajna azonban egészen másként látja a helyzetet. Egy ukrán tisztviselő október 22-én a Kyiv Independentnek azt mondta, hogy a korlátozások továbbra is érvényben vannak, és az óránként 161 kilométeres sebességhatár sem változott. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szintén arról beszélt, hogy a probléma nem oldódott meg, ezért Marco Rubiótól vár választ arra, mikor állhat helyre a gyorsabban mozgó katonai eszközök kapcsolata. Kijev azt szeretné elérni, hogy a rendszer akár óránként 400 kilométeres sebességnél is használható legyen.
Az ukrán vezetés különösen aggasztónak tartja, hogy a korlátozások magyarázat nélkül léptek életbe, miközben az ország légvédelme jelentős részben a drónok gyors bevetésére támaszkodik. Zelenszkij szerint az is kérdéseket vet fel, hogy az ilyen jellegű sebességkorlátozások kifejezetten Ukrajnát érintik. Az ukrán elnök korábban felvetette, hogy a változtatás tudatos döntés eredménye lehetett, ezt azonban egyelőre nem sikerült bizonyítani.
A vita már az amerikai belpolitikában is visszhangot váltott ki. Több demokrata szenátor magyarázatot követelt a SpaceX-től arra, hogy ki és milyen jogkörben változtathatja meg egy háborúban álló ország számára létfontosságú kommunikációs rendszer működését. A törvényhozók azt is tisztázni szeretnék, hogy az amerikai kormány milyen ellenőrzést gyakorol a katonai célokra használt műholdas szolgáltatások felett.
A Starlink körüli bizonytalanság túlmutat egy technikai problémán. Az ukrajnai háború egyik legfontosabb tanulsága, hogy a modern hadviselés egyre nagyobb mértékben függ a műholdas kommunikációtól és a magánvállalatok által működtetett technológiáktól. Ha egy ilyen rendszer működése váratlanul megváltozik, annak azonnali katonai következményei lehetnek. A mostani eset ezért azt a kérdést is felveti, mennyire biztonságos egy ország védelmét olyan szolgáltatásra építeni, amelynek működését külső szereplők befolyásolhatják.
Október 23-án tehát továbbra sincs egyértelműen megerősített megoldás. Trump szerint a korlátozásokat feloldották, Ukrajna viszont azt állítja, hogy a rendszer még mindig nem működik megfelelően. Az sem tisztázott, ki rendelte el eredetileg a változtatást. A következő napokban ezért nemcsak az lesz a kérdés, hogy teljesen helyreáll-e a szolgáltatás, hanem az is, milyen garanciákat kaphat Ukrajna arra, hogy hasonló korlátozások nem veszélyeztetik ismét a katonai műveleteit.
