Az egészséges vérnyomás felnőtteknél általában 120/80 Hgmm körül van, és a 120/80 alatti értékeket tekintik optimálisnak. A 120–129 közötti szisztolés (felső) érték még normálisnak számíthat, de már fokozott figyelmet igényelhet. Az életkor előrehaladtával a vérnyomás természetes módon emelkedhet, mivel az erek rugalmassága csökken. Fiatal felnőtteknél általában alacsonyabb vérnyomás jellemző, míg idősebb korban gyakoribb a magas vérnyomás kialakulása. A férfiaknál középkorú korig valamivel gyakoribb a magas vérnyomás, mint a nőknél. A nőknél a menopauza után nő a magas vérnyomás kockázata, így az idősebb korosztályban már hasonló vagy akár magasabb arányban fordulhat elő. Gyermekeknél és serdülőknél a normális vérnyomás értéke az életkortól, a testmagasságtól és a nemtől is függ. A tartósan 140/90 Hgmm feletti vérnyomás általában magas vérnyomásnak számít, amely orvosi kivizsgálást igényel. Az egészséges életmód, a rendszeres mozgás és a kiegyensúlyozott táplálkozás jelentősen hozzájárulhat a normál vérnyomás fenntartásához.
Egészséges felnőtteknek érdemes legalább évente egyszer ellenőrizniük a vérnyomásukat, még akkor is, ha nincs panaszuk. Magas vérnyomás vagy szív- és érrendszeri kockázat esetén az orvos gyakoribb, akár napi vagy heti rendszerességű mérést is javasolhat. Otthoni vérnyomásmérésnél célszerű mindig azonos időpontban, nyugalmi állapotban mérni. Ha a mért értékek tartósan magasak vagy szokatlanul alacsonyak, érdemes orvoshoz fordulni.
Orvoshoz érdemes fordulni, ha a vérnyomásunk több napon keresztül ismételten 140/90 Hgmm felett van, vagy tartósan alacsony és panaszokat okoz. Azonnali orvosi segítség szükséges, ha nagyon magas vérnyomás mellett mellkasi fájdalom, légszomj, erős fejfájás, látászavar vagy beszédzavar jelentkezik. Akkor is ajánlott kivizsgálás, ha szédülést, gyakori fejfájást vagy szapora szívverést tapasztalunk. A rendszeres ellenőrzés segíthet megelőzni a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását.
A magas vérnyomásnak gyakran hosszú ideig nincsenek egyértelmű tünetei, ezért sokan csak egy rutinmérés során szembesülnek vele. Előfordulhat azonban fejfájás, szédülés, fülzúgás, homályos látás vagy szívdobogásérzés. Súlyos esetben mellkasi fájdalom, légszomj vagy erős fejfájás is jelentkezhet. Az alacsony vérnyomás leggyakoribb tünetei a szédülés, gyengeség, fáradtság és a koncentrációs nehézségek. Egyeseknél felálláskor hirtelen elsötétülhet a látás, vagy ájulásközeli állapot alakulhat ki. Ha ezek a panaszok rendszeresen jelentkeznek, érdemes vérnyomásméréssel ellenőrizni az értékeket és szükség esetén orvoshoz fordulni.
A tartósan magas vérnyomás növelheti a szívroham, a stroke, a szívelégtelenség és a vesekárosodás kockázatát. Kezelés nélkül az erek falát is károsíthatja, ami hosszú távon súlyos szív- és érrendszeri betegségekhez vezethet. Az alacsony vérnyomás önmagában gyakran ártalmatlan, de bizonyos esetekben szívproblémákra, hormonális zavarokra vagy kiszáradásra utalhat. Ha a vérnyomás jelentősen eltér a normálistól, vagy kellemetlen tüneteket okoz, érdemes orvosi kivizsgálást kérni.
