A Felső-Ausztriában zajló legionáriusbetegség-járvány július 20. körül kezdődött, és az elmúlt hetekben Linzben, illetve a város környékén összesen már 32 megbetegedést regisztráltak. A legfrissebb hivatalos adatok szerint három beteg meghalt, öt embert pedig még kórházban kezeltek. A három áldozat közül ketten 80 év felettiek voltak és súlyos alapbetegségekkel küzdöttek, a harmadik áldozat viszont ötven év feletti volt, és nem volt ismert komoly alapbetegsége. A megbetegedések többsége olyan embereket érintett, akik Linzben éltek, dolgoztak, vagy a feltételezett fertőzési időszakban a városban tartózkodtak.
A járvány pontos forrását még mindig nem sikerült teljes bizonyossággal meghatározni, ugyanakkor egyre több jel mutat ipari hűtőberendezések és hűtőtornyok felé. A hatóságok már mintegy 200 vízmintát vettek lakóépületekből, munkahelyekről, szálláshelyekről és különböző műszaki berendezésekből. A Linz AG egyik Wiener Straße-i hűtőberendezésében jelentős legionella-szennyeződést találtak, és az egyik ott kimutatott baktériumváltozat, az úgynevezett Allentown altípus három egymással epidemiológiailag összefüggő betegnél is megjelent. Ez erős nyom, de a genetikai vizsgálatok alapján egyelőre nem lehetett kétséget kizáróan kijelenteni, hogy innen indult a járvány. Később egy másik, Linz és Leonding térségében, Doppl/Haidfeldstraße környékén működő ipari hűtőberendezésben is Legionella pneumophila 1-es szerocsoportot mutattak ki. Ezt a berendezést azonnal leállították és fertőtlenítették.
Fontos, hogy a legionáriusbetegség nem úgy terjed emberről emberre, mint az influenza vagy a Covid, ezért abból a szempontból nem kell attól tartani, hogy egy Linzben megfertőződött ember Magyarországra érkezve járványt indít. A legionellák vízben szaporodnak, és akkor okozhatnak fertőzést, ha a baktériummal szennyezett, rendkívül apró vízcseppekből álló aeroszolt valaki belélegzi. Ilyen aeroszol keletkezhet például hűtőtornyoknál, zuhanyzóknál vagy más vízrendszerekben. A linzi ivóvízről a hatóságok külön hangsúlyozták, hogy a jelenlegi adatok szerint nem érintett.
Felmerül viszont a kérdés, hogy a linzi fertőzött aeroszol fizikailag eljuthat-e Magyarországra. Ennek gyakorlatilag nincs reális esélye. Helmut Salzer, a linzi Kepler Egyetemi Klinika infektológusa szerint dokumentáltak olyan legionella-járványokat, amelyekben egy hűtőtoronyból származó finom vízpermet több kilométerre is eljutott, tehát a fertőzési forrás közvetlen környezeténél nagyobb terület lehet érintett. Linz azonban a magyar határtól nagyságrendekkel messzebb van annál, amekkora távolságon ilyen fertőző aeroszol terjedésével számolnak. A linzi járvány tehát nem fog a levegőn keresztül „átterjedni” Magyarországra.
Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy Magyarországon ne fordulhatna elő legionáriusbetegség. Legionellák nálunk is jelen lehetnek különböző mesterséges vízrendszerekben, ezért egy magyarországi járvány kialakulása elméletileg lehetséges lenne, de az egy külön, helyi fertőzési forráshoz kötődne, nem a linzi járvány továbbterjedéséhez. Különösen veszélyeztetettek az idősebb emberek, a dohányosok, a krónikus tüdőbetegségben szenvedők és a legyengült immunrendszerűek. A betegség súlyos tüdőgyulladást okozhat, jellemző tünetei többek között a magas láz, a köhögés és a nehézlégzés.
A legfrissebb, augusztus 29–31-i helyzet szerint tehát 32 fertőzöttről és három halálos áldozatról tudni, miközben a hatóságok továbbra sem tekintik lezártnak a járványügyi vizsgálatot. Két hűtőberendezésben is találtak releváns legionellát, az érintett rendszereket fertőtlenítették vagy leállították, de továbbra is folyik annak bizonyítása, hogy pontosan melyik berendezés vagy berendezések felelősek a megbetegedésekért. Salzer szerint az egyéni fertőződési kockázat még Linzben is alacsony, ugyanakkor a járványt komolyan kell venni, és tüdőgyulladásra utaló tünetek esetén gyorsan orvoshoz kell fordulni.
A linzi esetnek hosszabb távon azért is lehet jelentősége, mert az osztrák szakemberek szerint az elmúlt években jelentősen nőtt a legionella-fertőzések száma. Ebben szerepet játszhat az idősödő társadalom, a hűtőberendezések egyre szélesebb körű használata és a hosszabb, melegebb nyarak is. Salzer ezért többek között az ipari hűtőberendezések kötelező nyilvántartását és szigorúbb karbantartási, illetve fertőtlenítési előírásokat sürget.
