Egy 1500 éves görög felirat újonnan elemzett töredékei egy különös, korrupciógyanús adóbotrány részleteit tárták fel a késő Római Birodalomból. A darabokat 2024-ben találták meg a mai Törökország délnyugati részén fekvő ókori Stratoniceában, és először azt hitték, egy helyi előkelőséget dicsőítő verses felirathoz tartoznak. A kutatók azonban felismerték, hogy valójában egy Kr. u. 480-ban kiadott jogi rendelkezés részei. A botrány középpontjában olyan adószedők álltak, akik pénzben és természetben szedték be az adót, ám olyan nyugtákat adtak, amelyeken nem tüntették fel pontosan a befizetett összeget vagy mennyiséget. Ez lehetőséget teremthetett arra, hogy a lakosságtól többet szedjenek be, mint amennyit Konstantinápoly felé bevallottak, a különbözetet pedig megtartsák – írja a GreekReporter.
A visszaélések miatt már Kr. u. 465 körül panaszt tettek, ám az első központi beavatkozás nem oldotta meg a problémát. Tizenöt évvel később a hatalom ezért rendkívül keményen lépett fel: az ügy rendezésére külön megbízottat küldtek, akit vagyonelkobzással fenyegettek, ha kudarcot vall, a visszaélések elkövetőire pedig akár halálbüntetés is várhatott. Ez szokatlanul súlyos fenyegetés volt, hiszen más hasonló korabeli adóügyekben jellemzően pénzbírságot szabtak ki. A szigor egyik oka az lehetett, hogy a csalások olyan birtokokat is érintettek, amelyek Placidiához, III. Valentinianus nyugatrómai császár lányához tartoztak. Az ügy különös fordulata, hogy a kemény rendelkezést kiadó Dionysiust még ugyanabban az évben halálra ítélték, mert összeesküvést szőtt Zénón császár ellen.
