Szokás, hogy amikor valaki tüsszent, jó egészséget kívánnak neki, míg az angolul beszélő országokban az „Áldjon meg! ” kifejezést használják. Ennek a szokásnak érdekes gyökerei vannak. Több elmélet is létezik az eredetét illetően. Az egyik szerint a kifejezés a 14. században keletkezett, amikor a fekete halál pusztított Európán. A tüsszentést a betegség előhírnökének tekinthették, és az ilyen szavak isteni védelem kéréseként szolgáltak.
Mások úgy vélik, hogy abból a babonából ered, hogy a tüsszentés a lélek testből való távozását okozhatja. A kifejezés állítólag megvédte a lelket az ördögtől egy ilyen sebezhető pillanatban. Az ókori görög és római szövegekben a tüsszentést a felsőbb hatalmak jelének is tekintették.
Érdekes módon más kultúrák más kifejezéseket használnak. Például magyarul „egészségedre” németül „ Gesundheit ” (egészség), spanyolul „ salud ” (egészség), oroszul pedig „légy egészséges”. Ez érthető, mivel a tüsszögés a betegség jele is lehet. Japánban és Koreában azonban szokás figyelmen kívül hagyni a tüsszögést, ami a kulturális különbségekre utal.
Így vagy úgy, ma már a tüsszentésre egy mondattal reagálni egyszerűen társadalmi rituálévá vált, amelyet automatikusan végrehajtunk, anélkül, hogy átgondolnánk annak történelmi jelentőségét.
