Elnevezésének eredete mai napig vitatott, a legtöbb forrás a spanyol “tronada” szó angol átvétele amely a “tronar” ige női nemű befejezett melléknévi igeneve. Mások szerint a régi spanyol “tornar” igéből származik, melynek jelentése: forog, megfordul.
A tornádó kialakulásához három főelem szükséges.
1. A meleg, nedves levegő a felszín közelében
2. Hideg, száraz levegő magasabb légrétegekben
3. Valamint a erős szélkülönbségek a különböző magasságok között
Amikor a felszín közelében lévő meleg levegő gyorsan emelkedni kezd, összeütközik a magasban található hideg levegővel. Ez hatalmas zivatarfelhőket hoz létre. Ha eközben a szél iránya és sebessége magasságonként jelentősen változik, a levegő vízszintes örvénylést kezd kialakítani.
A felemelkedő légáramlat ezt az örvénylő levegőt „felállítja”, így az függőleges tengely körül kezd forogni. Ez az első lépés a szupercella megszületése felé. De hogy mégis mi az?
A szupercella a zivatarok egyik legerősebb típusa. Nem egyszerű viharfelhő, hanem egy önállóan forgó, rendkívül stabil és hosszú életű zivatar. Közepében egy úgynevezett mezociklon (örvény) található ez egy több kilométer széles forgó légörvény. Kívülről sokszor sötét, fenyegető felhőtömbként látszanak, alsó részükön pedig gyakran megjelenik egy forgó „falfelhő”. Ez már annak a jele lehet, hogy a vihar belsejében intenzív örvénylés zajlik.
A szupercellában található forgó légáramlat idővel egyre erősebbé válhat. A viharon belüli hideg leáramlások és a meleg feláramlások kölcsönhatása miatt a forgás egyre szűkebb területre koncentrálódik. Ahogy az örvény összeszűkül, a forgása felgyorsul hasonlóan ahhoz, amikor egy műkorcsolyázó behúzza a karjait forgás közben.
A felhő alján ilyenkor kialakulhat egy tölcsérfelhő.
Amikor ez földet ér, akkor biztos, hogy tornádóról beszélünk.
Noha fontos kiemelni, hogy a legtöbb erős tornádó szupercellából alakul ki, de nem minden szupercella hoz létre tornádót.
Theodore Fujita 1971-ben egy relatív osztályozást dolgozott ki. Amelyben hat kategóriát jelölt meg.
F0, F1, F2, F3, F4 és a legerősebb: F5
Azonban az ezredforduló környékén (2000-es évek) ezt a skálát átdolgozták. Így alakult meg a mai napig használt Enhanced Fujita Scale. Ez is szintén hat erősségre bomlik azzal a különbséggel, hogy itt EF az elöljáró szó.
Hiányoztak a részletes iránymutatások a kárfelmérők számára, ami következetlen besorolásokhoz vezetett.
Az eredeti skálában a kárfelmérés alapján becsült szélsebességek gyakran túl magasnak bizonyultak az utólagos mérnöki vizsgálatok szerint.
Ennek tökéletes példája a 2007 ben kialakult F5-ös Elie, Manitoba Kanadai tornádó, amely mindössze 250m átmérőjű volt, mig a 4,2 kilométer átmérőjű El Reno tornádó az EF3-as fokozatot kapta.
Menjünk alagsorba, pincébe, vagy a ház legbelső ablak nélküli helységébe. Ha nincs alagsorunk vagy feltétlen elzárt helységünk, a kádban fekvés előnyt jelenthet amikor a halál angyala elér hozzánk.
Szabadban az alacsonyan fekvő területek kedveznek (árkok, árokpartok)
Nem ajánlott autóval menekülni, mindenképpen keressünk menedéket egy erős épületben.
1. Joplin.
2011. május 22-én, délután 17:34-kor csapott le a Missouri állambeli városra. A vihar a legmagasabb, EF5-ös besorolást kapta. Sok gyermek elmondása szerint. Az ítéletidő órájában angyalokat láttak a levegőben. A valóság azonban sokkal tragikusabb. Az angyalok valójában a tornádó áldozatai voltak, a kritikus körülmények letépték az emberek hátáról a bőrt, ami előrecsapódott így szárnyaknak látszódtak.
Emellett a földből húsevő amőbákat szórtak a levegőbe.
Az 1925-ös tornádó az Egyesült Államok történetének leghalálosabb tornádója, amely 1925. március 18-án söpört végig Missouri, Illinois és Indiana államokon. 695 ember életét követelte, és több mint 350 km hosszú volt.
1989. április 26-án sújtott le Banglades Manikganj körzetére, azon belül is főként Daulatpur és Saturia városaira. körülbelül 1300 ember életét követelte, 12 000 embert megsebesített, és több mint 80 000 lakost tett földönfutóvá.
