A Jupiter Európa holdját, amelyet először több mint 400 évvel ezelőtt figyelt meg az olasz csillagász, Galileo Galilei, ma az egyik legígéretesebb helynek tartják a földönkívüli élet keresésében.
A NASA szerint az égitest több kilométeres jeges kérge alatt valószínűleg egy óriási sósvíz-óceán rejtőzik, amelynek térfogata meghaladhatja a Föld összes óceánjának teljes térfogatát – írja a Spacedaily.
Ahogy a tudósok megjegyezték, bár az óceán létezését még nem erősítették meg közvetlenül, az évekig tartó kutatások során felhalmozott adatok meglehetősen meggyőzővé teszik ezt a hipotézist.
Ahogy említettük, minden akkor kezdődött, amikor Galilei 1610-ben egy távcsövet irányított a Jupiterre, és négy apró objektumot vett észre a bolygó körül keringve. Ezeket később Galilei-holdaknak nevezték el, és az egyikük az Európa volt.
Évszázadokon át a műhold csupán egy fénypont maradt, és csak a 20. században tették lehetővé az űrhajók számára, hogy megvizsgáljuk a felszínét.
1979-ben a Voyager 1 és a Voyager 2 visszaküldte az Európa képeit, amelyeken egy rendkívül sima, jeges felületet tártak fel számos repedéssel és a nagy kráterek szinte teljes hiányával. Ez volt az első jel arra, hogy aktív geológiai folyamatok zajlhatnak a jég alatt.
Miért biztosak a tudósok abban, hogy óceán van a jég alatt?
A legkomolyabb bizonyítékot a Galileo űrszonda szerezte, amely 1995 óta vizsgálja a Jupiter rendszert.
Számos elrepülés során a műszerek zavarokat észleltek a Jupiter mágneses mezejében az Európa közelében. A kutatók szerint a legvalószínűbb magyarázat egy nagy sós folyékony vízréteg létezése a felszín alatt, amely képes vezetni az elektromosságot.
A jelenlegi modellek szerint az Európa jégpáncélja 15-25 km vastag, a rejtett óceán mélysége pedig elérheti a 60-150 km-t.
Ha ezek a számítások megerősítést nyernek, a műholdon lévő víz mennyisége nagyobb lesz, mint a Föld összes óceánjának térfogata együttvéve.
Hogyan marad folyékony a víz távol a Naptól?
A rendkívül hideg hőmérséklet ellenére a jég alatti óceán nem fagy be a Jupiter hatásának köszönhetően, amelynek hatalmas gravitációja folyamatosan deformálja a Holdat, ami belső felmelegedését okozza. A tudósok szerint ez a folyamat tartja a vizet folyékony halmazállapotban.
Létezhet ott élet?
A kutatók hangsúlyozták, hogy a napfény nem előfeltétele az élet kialakulásának. Például a Földön vannak olyan mélytengeri ökoszisztémák, amelyek teljesen el vannak szigetelve a napfénytől, és amelyek energiát nyernek a hidrotermális kürtők közelében lévő kémiai reakciókból.
Ezért tartják az Európát az egyik legígéretesebb célpontnak a földönkívüli élet keresésében. Azonban egyelőre nincsenek bizonyítékok élő szervezetekre ott.
A tudósok megjegyezték, hogy az Európa továbbra is a Naprendszer egyik legrejtélyesebb objektuma. Ami négy évszázaddal ezelőtt még alig látható pontnak tűnt a Jupiter mellett, ma egy olyan világnak tűnik, amely jeges felszíne alatt az egyik legnagyobb óceánt rejtheti, és az egyik legígéretesebb helyet a Földön kívüli élet keresésére.
