Stonehenge a világ egyik legismertebb őskori emléke, amely körül számos rejtély és vita kering. Az egyik legnagyobb kérdés, hogy pontosan kik és miért építették, mivel több ezer évvel ezelőtt, különböző építési fázisokban jött létre. A régészek szerint a neolitikum és a bronzkor emberei építették, de a pontos cél még mindig nem teljesen tisztázott.
Sokáig úgy gondolták, hogy vallási vagy rituális központ volt, esetleg temetkezési hely. Más elméletek szerint csillagászati szerepe is lehetett, mivel a kövek elrendezése igazodik a napfordulókhoz. Ez felveti a kérdést, hogy mennyire volt fejlett az akkori emberek csillagászati tudása.
Rejtély az is, hogyan mozgatták a hatalmas köveket, amelyek némelyike több tonnás és több száz kilométerről származik. A technológia hiánya miatt ez komoly mérnöki teljesítménynek számít. Több elmélet létezik: farönkökön görgetés, vízi szállítás vagy kombinált módszerek.
Az is kérdés, hogy miért maradt félbe vagy miért hagyták el a helyet az építők. Egyes kutatók szerint társadalmi vagy környezeti változások állhatnak a háttérben. A környező táj is tele van más ősi emlékekkel, ami arra utal, hogy egy nagyobb szertartási komplexum része lehetett.
A legenda és a mítoszok is hozzájárultak a rejtélyhez: egyes középkori történetek mágikus eredetet tulajdonítottak neki. Ma már tudjuk, hogy nem természetfeletti erők építették, de még mindig sok részlet tisztázatlan. Összességében Stonehenge azért különleges, mert bár sok mindent feltártak róla, a legfontosabb kérdések közül több még mindig nyitott.
Egyes elméletek szerint a Stonehenge köveinek gyógyító erőt tulajdonítottak, főleg a „kék köveknek”, amelyeket messziről szállítottak. Feltételezik, hogy az emberek zarándokként érkeztek ide, bízva a gyógyulásban. Régészeti bizonyítékok utalnak arra, hogy beteg vagy sérült emberek is megfordultak a környéken.
Ugyanakkor nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a köveknek valóban gyógyító hatásuk lenne. Inkább arról lehet szó, hogy az akkori hitvilág és szimbolika adott különleges jelentőséget a helynek.
