
Alig egy hét telt el az orosz parlamenti választás óta, ezért még korai lenne valódi „választás utáni Putyin-korszakról” beszélni, de az első jelek alapján nem irányváltás, hanem az eddigi politika megerősítése látszik. Az Egységes Oroszország a hivatalos eredmények szerint a szavazatok 57,83 százalékát szerezte meg, és 355 helyhez jutott a 450 fős Dumában. Ez rekord, és továbbra is alkotmányozó többséget biztosít a Kreml mögött álló pártnak. Fontos ugyanakkor, hogy a választást erősen ellenőrzött politikai környezetben rendezték, számos háborúellenes jelölt nem indulhatott, ezért az eredményt nem lehet egyszerűen az orosz társadalom háborúval kapcsolatos véleményének pontos mérőszámaként kezelni.
Putyin számára mégis politikailag fontos az eredmény, mert ő maga is az ukrajnai háború támogatottságának próbájaként állította be a választást. Emiatt a Kreml most hivatkozhat arra, hogy a választók megerősítették az eddigi irányvonalat. Az egyik legérdekesebb változás, hogy a háború közvetlenül is jobban bekerül az orosz politikai rendszerbe: 49 ukrajnai háborús veterán jutott parlamenti mandátumhoz. Ez arra utal, hogy a Kreml hosszabb távon is igyekszik politikai szerepet adni a háborúhoz kötődő személyeknek.
Magán Putyinon egyelőre nem látszik látványos változás. Nem vált békülékenyebbé a választás után, és jelenleg arra sincs bizonyíték, hogy a győzelem hatására már meghozott volna egy radikálisan új döntést, például általános mozgósítást. A választások előtt éppen egy újabb nagyobb mozgósítás lehetősége okozott komoly aggodalmat Oroszországban, de szeptember 27-ig ilyen intézkedést nem jelentettek be.
A háború menetében viszont semmiféle választás utáni enyhülés nem látható. Oroszország folytatja az Ukrajna elleni drón- és rakétatámadásokat, miközben Ukrajna egyre nagyobb mélységben támad oroszországi célpontokat, különösen az olajfinomítókat és más energetikai létesítményeket. A választás hétvégéjén Ukrajna több mint ezer drónnal indított nagyszabású támadássorozatot orosz célpontok ellen, ezt követően pedig Oroszország ismét ukrán városokat támadott. Vagyis egyelőre inkább kölcsönös eszkaláció, mint új háborús stratégia rajzolódik ki.
Putyin mozgásterét ugyanakkor a választási eredmény mellett a gazdaság is meghatározza. Az orosz költségvetési hiány 2026-ban várhatóan a GDP 3 százaléka körül lesz, csaknem kétszerese az eredetileg tervezett 1,6 százaléknak. A kormány több pénzt költ a háborúra, a légvédelemre és az ukrán támadások következményeinek kezelésére, miközben az országban üzemanyag-ellátási problémák is jelentkeztek.
















