Újabb súlyos incidens történt a Hormuzi-szorosban, amely az Egyesült Államok és Irán közötti háború egyik legfontosabb stratégiai helyszínévé vált. Az iráni Forradalmi Gárda szeptember 2-i közlése szerint két olajszállító tartályhajó tengeri aknára futott a szorosban. A robbanások következtében a hajókon tűz ütött ki, és a járművek mozgásképtelenné váltak. Az iráni beszámoló szerint a legénység elhagyta a hajókat. A történteket ugyanakkor egyelőre nem sikerült független forrásból teljes egészében megerősíteni.
Az iráni Forradalmi Gárda azt állítja, hogy a két tanker olyan útvonalon próbált áthaladni, amelyet Teherán „illegálisnak” tekint. Az iráni közlemény szerint az amerikai hadsereg ösztönzésére a legénységet előzőleg levették a hajókról, majd a tankereket amerikai személyzet irányítása alatt próbálták átjuttatni a veszélyes területen. Teherán arra is figyelmeztette a hajózási társaságokat, hogy további „büntetőintézkedésekre” számíthatnak, amennyiben az Irán által engedélyezett útvonalak helyett más folyosókat használnak. A tankerek nevét, zászlóját, pontos helyzetét és rakományát az iráni közlés nem nevezte meg – írja a Reuters.
A történtek azért különösen veszélyesek, mert a Hormuzi-szoros a világ energiaellátásának egyik legfontosabb ütőere. A háború előtt a világ olaj- és LNG-forgalmának körülbelül ötöde haladt át ezen a szűk vízi útvonalon. Az Irán és Omán között húzódó átjáró köti össze a Perzsa-öblöt az Ománi-öböllel, ezért lezárása vagy tartós bizonytalansága közvetlenül érintheti a világpiaci energiaárakat.
A szoros forgalma már most is töredéke a megszokottnak. A Kpler hajókövetési adatai szerint kedden mindössze négy áruszállító hajó haladt át rajta, miközben az előző tíz nap átlaga körülbelül 13 volt. A hajózási adatok ugyanakkor nem teljesek, mivel a veszélyes térségben egyes hajók kikapcsolják a helyzetüket jelző transzpondereket.
A tankerincidens ráadásul az amerikai–iráni konfliktus újabb komoly eszkalációjának idején történt. Az Egyesült Államok kedden nagyszabású légicsapásokat hajtott végre iráni célpontok ellen, amelyek során a CENTCOM közlése szerint többek között légvédelmi állásokat, radarokat, tengeri létesítményeket, kommunikációs infrastruktúrát és aknarakásra alkalmas iráni képességeket támadtak. Irán válaszul amerikai érdekeltségeket és katonai célpontokat támadott a térség több országában.
Donald Trump alig több mint egy héttel korábban azt állította, hogy az Egyesült Államok már megtisztította a nemzetközi vizeket a tengeri aknáktól, és figyelmeztette Iránt, hogy az amerikai erők megsemmisítenek minden olyan hajót, amely újabb aknákat próbál telepíteni. A mostani iráni közlés – amennyiben beigazolódik – azt jelezheti, hogy a szorosban továbbra is komoly aknaveszély van, vagy időközben újabb aknákat telepítettek.
A helyzetnek már a világgazdaságra is érezhető hatása van. A megújuló amerikai–iráni harcok és a Hormuzi-szoroson keresztüli olajszállítás veszélye miatt kedden több mint négy dollárral emelkedett az olaj hordónkénti ára: a Brent 94,65 dolláron, a WTI pedig 90,22 dolláron zárt, ami öthetes csúcsot jelentett. Szerdán ugyan valamelyest visszaestek az árak, de a kereskedők továbbra is elsősorban azt figyelik, hogy fennmarad-e az olajszállítás a szoroson keresztül.
A két tanker esete ezért jóval több egyszerű hajózási balesetnél. A Hormuzi-szoros ellenőrzése az amerikai–iráni konfliktus egyik központi kérdésévé vált, és minden újabb aknarobbanás vagy hajó elleni támadás növeli annak veszélyét, hogy még kevesebb kereskedelmi hajó vállalja az átkelést. Ha a forgalom ismét jelentősen visszaesne vagy teljesen leállna, annak nemcsak a térségre, hanem az olaj- és gázárakon keresztül a világgazdaságra is gyorsan komoly következményei lehetnek.
