
Lengyelországban egy különös, több száz éves sír vizsgálata során a régészek olyan temetkezésre bukkantak, amely arra utal, hogy a helyiek annyira félhettek a halott fiatal nőtől, hogy kétszer is megpróbálták megakadályozni a sírból való „visszatérését”. A 2022-ben, a lengyelországi Pień közelében feltárt sír a 17. századból származik, és azért számít különlegesnek, mert egyszerre két úgynevezett antidémonikus temetkezési módszert is alkalmaztak: a nő egyik lábujjára lakatot erősítettek, a nyakára pedig egy sarlót helyeztek – írja a Science Alert.
A fiatal nőt egy távoli temetőben helyezték nyugalomra, amely a jelek szerint nem kapcsolódott templomhoz vagy kápolnához. A korszak Lengyelországában az ilyen temetőkbe kerülhettek azok, akiket valamilyen okból kívülállónak vagy nemkívánatosnak tekintettek, például öngyilkosok, eretnekek, idegenek, szokatlan körülmények között meghalt emberek, illetve szülés közben elhunyt nők.
A csontok vizsgálata alapján a lány mindössze 17–19 éves lehetett, amikor meghalt, halálának okát azonban nem sikerült meghatározni. A sír ugyanakkor arra utal, hogy viszonylag magas társadalmi státuszú lehetett. Feje mellett egy selyemsapka maradványait találták meg, amelyet arany- és ezüstszálakkal díszítettek. A genetikai vizsgálatok szerint anyai ágon esetleg skandináv származású lehetett, bár valószínűleg Lengyelországban született és nőtt fel.
Mindezek ellenére a halála után egészen másként bántak vele, mint amit előkelőbb helyzete alapján várni lehetne. Bal lábának nagylábujjára egy háromszög alakú lakatot rögzítettek. A korabeli hiedelmek szerint ennek szimbolikusan „be kellett zárnia” a halottat a sírba, hogy ne térhessen vissza az élők közé. A régészeti vizsgálatok azonban azt mutatták, hogy ez később valamiért már nem tűnhetett elegendőnek.
A kutatók megállapították, hogy a sírt egy későbbi időpontban újra felnyitották vagy megbolygatták. Feltehetően ekkor alkalmazták a második és jóval hátborzongatóbb módszert: egy sarlót helyeztek a fiatal nő nyakára úgy, hogy annak éles pengéje lefelé nézzen. Az elképzelés szerint ha a halott megpróbált volna felemelkedni a sírból, a penge ezt megakadályozta volna.
A régészek szerint elképzelhető, hogy a közösség tagjai valamilyen, a környéket sújtó szerencsétlenségért kezdték okolni a halott lányt. A 17. században betegségekre, éhínségekre és más csapásokra gyakran kerestek természetfeletti magyarázatot. Ha valakinek a halála után újabb problémák jelentkeztek egy településen, előfordulhatott, hogy a közösség a halottat tette felelőssé, és attól tartott, hogy visszatérhet az élők közé.
A kutatók szerint a lány esetleges szokatlan származása, fiatal életkora, halálának körülményei vagy társadalmi viselkedése egyaránt szerepet játszhatott abban, ahogyan a közösség viszonyult hozzá. Hogy pontosan mitől féltek ennyire, azt azonban nem sikerült megállapítani.
Lengyelország különböző részein korábban is találtak olyan sírokat, amelyekben sarlókat, lakatokat vagy más, a halott visszatérését megakadályozni hivatott tárgyakat helyeztek el. A lakat és a sarló együttes alkalmazása azonban rendkívül ritka. A régészek szerint elképzelhető, hogy a helyiek az első óvintézkedés ellenére továbbra is veszélyesnek tartották a fiatal nőt, ezért később visszatértek a sírhoz, és egy második, sokkal drasztikusabb módszerrel próbálták biztosítani, hogy ne tudjon „visszatérni”.

















