Nagy-Britanniában ismét olyan kérdés került komolyan a politikai napirendre, amely néhány évvel ezelőtt még szinte tabunak számított: visszatérhet-e az ország az Európai Unióba? Andy Burnham brit miniszterelnök már nem zárja ki ezt a lehetőséget, és kijelentette, hogy Londonnak újra át kell gondolnia hosszú távú kapcsolatát az EU-val. A kormányfő szerint több lehetőséget is mérlegelni kell, a jelenlegi helyzet fenntartásától kezdve a vámunióhoz vagy az egységes piachoz való közeledésen át egészen az uniós tagságig.
Burnham a BBC-nek adott interjújában arról beszélt, hogy Nagy-Britannia jelenlegi kapcsolata az Európai Unióval „nem elég jó”, ezért hosszabb távon minden lehetőséget meg kell vizsgálni. A miniszterelnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy jelenleg nem tartaná helyesnek egy újabb, EU-tagságról szóló népszavazás kiírását. Október 1-jén már azt is elképzelhetőnek nevezte, hogy egy későbbi munkáspárti választási programban szerepeljen egy új referendum lehetősége. Vagyis egyelőre nincs döntés Nagy-Britannia visszatéréséről, de az a lehetőség, amelyet a brit politikai vezetés az elmúlt években gyakorlatilag kizárt, ismét része lett a politikai vitának.
Burnham ennél is tovább ment, amikor a Munkáspárt konferenciáján kijelentette, hogy szerinte a Brexit „több kárt okozott, mint hasznot”. Úgy véli, az EU-ból való kilépés nem teljesítette maradéktalanul azt az ígéretet, hogy Nagy-Britannia nagyobb ellenőrzést szerez saját gazdasága és a bevándorlás fölött. A kormányfő ezért egy tízéves stratégia részeként szeretné újragondolni az ország európai kapcsolatait.
A brit miniszterelnök négy lehetséges irányt vázolt fel. Nagy-Britannia megtarthatná jelenlegi kapcsolatát az EU-val, visszatérhetne egy vámunióba, szorosabban kapcsolódhatna az uniós egységes piachoz, vagy végül akár ismét teljes jogú tagállammá válhatna. Az utolsó lehetőség természetesen messze a legbonyolultabb, és Burnham sem állította, hogy kormánya már eldöntötte volna az ország visszalépését.
A kijelentések Európában gyorsan visszhangot váltottak ki. Emmanuel Macron francia elnök angolul mindössze annyit mondott: „Welcome back”, vagyis „Üdv újra”. Macron szerint jó hír lenne Nagy-Britannia és Európa számára is, ha London ismét az EU felé indulna. Ugyanakkor világossá tette, hogy Nagy-Britannia nem válogathatna kedvére az uniós tagság előnyei és kötelezettségei között. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök szintén azt mondta, hogy Spanyolország tárt karokkal fogadná vissza a briteket.
Ez azért fontos, mert egy esetleges brit visszatérés nem feltétlenül jelentené a 2016 előtti állapot egyszerű helyreállítását. Nagy-Britannia korábbi EU-tagsága alatt számos különleges kivételt harcolt ki magának. Nem vezette be az eurót, nem csatlakozott a schengeni övezethez, és különleges költségvetési kedvezményekkel is rendelkezett. Egy új csatlakozási folyamatban London nem számíthatna automatikusan ezeknek a régi kivételeknek a visszaállítására. Macron éppen ezért hangsúlyozta, hogy az EU szabadságjogai és kötelezettségei közül nem lehet egyszerűen kiválasztani azokat, amelyek Nagy-Britanniának megfelelnek.
Brüsszel egyelőre jóval visszafogottabban reagál. Az Európai Bizottság szóvivője szerint Nagy-Britannia közeli és fontos partnere az uniónak, de Londonnak kell meghatároznia, milyen kapcsolatot szeretne kialakítani az EU-val. Uniós tisztviselők szerint a pozitív hangnem önmagában még kevés: Brüsszel konkrét brit lépésekre vár. Az elmúlt tíz évben hat brit miniszterelnökkel kellett együttműködniük, ezért az EU-ban óvatosan kezelik az újabb nagy politikai fordulat ígéretét.
Az első komoly próba várhatóan a novemberre tervezett brit–EU-csúcstalálkozó lehet. A tárgyalásokon szóba kerülhet a fiatalok kölcsönös munkavállalásának és tanulásának megkönnyítése, az élelmiszerek kereskedelmének egyszerűsítése, valamint a brit és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerek szorosabb összekapcsolása. Ezek még messze vannak a teljes EU-tagságtól, de egy sikeres megállapodás megalapozhatja a szorosabb kapcsolatot.
A politikai környezet is jelentősen megváltozott a 2016-os Brexit-népszavazás óta. Akkor a szavazók 51,9 százaléka támogatta a kilépést, míg 48,1 százalék a bennmaradásra voksolt. A 2026 őszén készült felmérések viszont már többségi támogatást jeleznek az EU-hoz való visszatérés mellett, bár a pontos arány kutatásonként eltér. A Reuters által idézett friss YouGov-felmérésben a megkérdezettek 55 százaléka támogatta az újbóli csatlakozást.
A visszatérés azonban még akkor sem történhetne gyorsan, ha a brit választók és a kormány egyértelműen ezt akarnák. Nagy-Britanniának új csatlakozási folyamaton kellene keresztülmennie, amelyhez az EU-tagállamok jóváhagyására is szükség lenne. Emellett rendezni kellene az egységes piachoz, a költségvetéshez, a szabad mozgáshoz és számos más uniós szabályhoz kapcsolódó kérdéseket. Elemzők ezért a teljes brit visszatérést továbbra is távoli lehetőségnek tekintik.
A változás ettől még jelentős. Néhány évvel ezelőtt egy brit miniszterelnök számára politikailag szinte elképzelhetetlen lett volna nyíltan felvetni az EU-tagsághoz való visszatérést. Most viszont már nem az a kérdés, hogy szabad-e egyáltalán beszélni róla, hanem az, milyen szoros kapcsolatot akar Nagy-Britannia Európával. A Brexit visszafordítása egyelőre nincs napirenden konkrét kormányzati döntésként, de az EU-tagság ismét bekerült a lehetséges hosszú távú forgatókönyvek közé – és ez önmagában komoly fordulat a brit politikában.
