Történelmi változás előtt áll a világ időmérési rendszere. A nemzetközi szakemberek döntése értelmében 2027. május 20-tól megszűnik az a több mint fél évszázada alkalmazott gyakorlat, amelynek segítségével időnként egyetlen másodperccel korrigálták a világ hivatalos időszámítását. A változtatás hátterében a Föld forgásának kiszámíthatatlansága és a modern technológiai rendszerek biztonsága áll. Bár első hallásra jelentéktelennek tűnhet egyetlen másodperc, a tudósok szerint annak hozzáadása vagy elvétele akár súlyos zavarokat is okozhat a globális számítógépes hálózatok működésében.
Az Adevărul román hírportál beszámolója szerint a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Konferencia (CGPM) 2026. október 15-én történelmi döntést hozott: megszünteti a szökőmásodpercek alkalmazását, és egy folyamatosabb, kiszámíthatóbb időskálára áll át. Az új rendszer 2027 májusában lép életbe, és alapvetően megváltoztatja azt, ahogyan a világ hivatalos idejét a Föld forgásához igazítják. A döntést a brit Nemzeti Fizikai Laboratórium (NPL) is megerősítette.
A jelenlegi nemzetközi időmérés alapját az úgynevezett koordinált világidő, az UTC jelenti, amelyet rendkívül pontos atomórák segítségével határoznak meg. Csakhogy van egy alapvető probléma: miközben az atomórák rendkívül egyenletesen mérik az időt, a Föld forgása egyáltalán nem ilyen szabályos. Bolygónk forgási sebessége folyamatosan, apró mértékben változik, ezért a csillagászati idő és az atomórák által mért idő fokozatosan eltávolodhat egymástól.
Ennek kiegyenlítésére 1972-ben vezették be a szökőmásodperceket. Amikor a két időskála közötti eltérés megközelítette a 0,9 másodpercet, szükség esetén egy másodperccel korrigálták az UTC-t. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy bizonyos napok végén az órák nem közvetlenül 23:59:59-ről éjfélre váltottak, hanem egy rendkívüli, 23:59:60-as másodpercet is beiktattak.
Az elmúlt évtizedekben összesen 27 ilyen pozitív korrekcióra került sor, legutóbb 2016 végén. A rendszer hosszú ideig megfelelően működött, ám a digitális technológiák fejlődésével egyre nagyobb problémát jelentett, hogy a számítógépeknek időnként egy rendhagyó, 61 másodperces percet kellett kezelniük.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az elmúlt években a Föld forgása időnként felgyorsult. Ez azért különösen érdekes, mert hosszú távon bolygónk forgása inkább lassul, elsősorban a Hold árapálykeltő hatása miatt. A Föld belsejében zajló folyamatok, a légkör mozgása, az óceáni áramlások és a jégtömegek átrendeződése azonban kisebb, rövid távú ingadozásokat idézhet elő.
A gyorsulás következtében a szakembereknek először kellett komolyan számolniuk az úgynevezett negatív szökőmásodperc lehetőségével. Ez azt jelentené, hogy az időmérő rendszerből nem hozzáadnának, hanem elvennének egy másodpercet. Ilyen korrekcióra a szökőmásodpercek 1972-es bevezetése óta még soha nem volt példa.
A Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal szakértőinek becslése szerint 2035-ig körülbelül 30 százalékos esélye lehetett volna annak, hogy negatív szökőmásodpercre lesz szükség, ha a korábbi szabályokat változatlanul fenntartják. Ez pedig komoly aggodalmat keltett a technológiai vállalatok és a kritikus infrastruktúrák üzemeltetői körében.
A probléma nem pusztán elméleti. A banki tranzakciók, a tőzsdei kereskedés, a mobiltelefon-hálózatok, a műholdas navigáció és az elektromos hálózatok működése egyaránt rendkívül pontos időszinkronizációt igényel. Ha két számítógépes rendszer eltérően kezeli az időkorrekciót, előfordulhat, hogy az események sorrendje hibásan jelenik meg, egy adatfeldolgozási folyamat megszakad, vagy bizonyos szolgáltatások átmenetileg működési zavarokat tapasztalnak.
A negatív szökőmásodperc különösen nagy kihívást jelentene, mivel ilyen korrekciót a gyakorlatban még soha nem alkalmaztak. A szakértők ezért attól tartanak, hogy a felkészületlen informatikai rendszerekben váratlan hibák jelentkezhetnének. A most elfogadott változtatás célja éppen az, hogy ezeket a kockázatokat megelőzzék.
Az új szabályozás értelmében 2027. május 20-tól a koordinált világidő és a Föld forgásán alapuló csillagászati idő közötti eltérés akár 3600 másodpercet, vagyis egy teljes órát is elérhet, mielőtt újabb beavatkozás válna szükségessé. Ez hatalmas változás a jelenlegi, legfeljebb 0,9 másodperces eltérést engedélyező rendszerhez képest.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy 2027-ben egy órával előre- vagy visszaállítják az órákat. A különbség rendkívül lassan, hosszú idő alatt halmozódhat fel. A szakértők szerint az új rendszer akár évszázadokra szükségtelenné teheti a szökőmásodpercek alkalmazását. A Föld forgását természetesen továbbra is pontosan mérik majd, és a csillagászati idő, valamint az atomórák által meghatározott idő közötti eltérést is nyilvántartják.
A változás a hétköznapi emberek életében gyakorlatilag észrevehetetlen lesz. A telefonok, számítógépek és hagyományos órák ugyanúgy mutatják majd az időt, mint korábban. A döntés nem érinti a nyári és téli időszámítás közötti átállást sem, így Magyarországon sem emiatt változik majd az óraátállítás rendje.
A reform legnagyobb nyertesei a rendkívül pontos időmérésre épülő technológiai rendszerek lehetnek. A távközlési vállalatok, a műholdas navigációs szolgáltatók, az energiaszektor és a digitális pénzügyi rendszerek számára egy kiszámíthatóbb, megszakítás nélküli időskála jelentős előnyt jelenthet.
A nemzetközi döntés jól mutatja, mennyire összetetté vált az idő mérése a modern világban. Miközben az emberiség egyre pontosabb atomórákat fejleszt, maga a Föld továbbra sem forog tökéletesen egyenletesen. A szakemberek most úgy döntöttek, hogy a technológiai rendszerek stabilitása érdekében nem próbálják minden egyes másodperces eltérésnél hozzáigazítani a hivatalos időt bolygónk változó forgásához.
2027. május 20-án tehát nem az idő múlása változik meg, hanem az a rendszer, amellyel az emberiség az időt világszerte egységesen méri. A hétköznapokban ebből szinte semmit sem érzékelünk majd, a digitális világ működésében azonban történelmi jelentőségű lépés lehet.
