Oroszország szisztematikusan támadja Ukrajna polgári logisztikai infrastruktúráját, és a csapások már olyan súlyos következményekkel járnak, hogy Kijev egyes szupermarketeiben a teljes körű háború kezdete óta először üres polcok jelentek meg. A The Economist szerint a Kreml új taktikájának része, hogy a Fekete-tengeren közvetlenül a polgári teherszállító hajókat veszi célba. A Goodwine hálózat társalapítója, Dmitro Krimszkij becslése szerint mindössze három hét alatt körülbelül 500 millió dolláros kárt okoztak a támadások az ukrán vállalkozásoknak.
Július 19-én egy orosz ballisztikus rakéta eltalálta azt a raktárt, amely a Goodwine üzleteit látta el áruval. Két héttel később a Szilpo üzletlánc két logisztikai központját ért támadás, amelyben hat alkalmazott életét vesztette. Rendszeresen érik csapások a Nova Posta létesítményeit is, amelyet az ukrán lakosság jelentős része használ csomagküldésre.
A rendelkezésre álló adatok szerint Moszkva jelentősen növelte ballisztikusrakéta-gyártását, miközben Ukrajna légvédelmi készletei fogynak, ezért csak bizonyos kiemelt fontosságú objektumokat képes megfelelően védeni. Júliusban Oroszország rekordmennyiségű, összesen 198 ballisztikus és hiperszonikus rakétát indított, amelyek többsége a kijevi régiót vette célba. A The Economist szerint ezek a támadások részben válaszként érkeztek az ukrán dróncsapásokra, amelyek orosz hadiüzemeket, olajfinomítókat, az Azovi-tenger kikötőit, valamint a Wildberries raktárait vették célba.
Az ukrán támadások ugyanakkor Oroszországnak is jelentős gazdasági károkat okoznak. Az orosz olajfinomítók kapacitásuk több mint 30 százalékát elvesztették, és bár az üzemanyagjegyek használata a helyzet legsúlyosabb időszakában 80 régiót érintett, még mindig 18 régióban vannak érvényben. Elemzők a Wildberries veszteségeit 2–4 milliárd dollárra becsülik, a vállalat pedig létesítményeinek közel egyharmadát elveszítette. Ukrajnának a közepes hatótávolságú drónok alkalmazásában előnyt jelent az Elon Musk-féle Starlink műholdas internet is, amely az orosz megszálló erők számára nem hozzáférhető.
Ukrajna számára azonban különösen súlyos problémát jelent az odesszai kikötők helyzete. A The Economist az ország gazdasági ütőerének nevezi ezeket a kikötőket. A helyzet július közepén romlott jelentősen, amikor Oroszország közvetlenül a hajókat kezdte támadni. Július 19-én cirkálórakéták eltaláltak és elsüllyesztettek egy török teherszállító hajót Csornomorszk közelében, tíz ember halálát okozva. Azóta minden Odesszába érkező vagy onnan induló hajót támadás fenyeget, ezért a lap értékelése szerint a kikötők kereskedelmi szempontból gyakorlatilag működésképtelenné váltak.
Az Ukrport szövetség elnöke, Dmitro Barinov a probléma nagyságát azzal érzékeltette, hogy egy 100 ezer tonnás hajó rakományának közúti szállításához mintegy 5000 teherautóra, ugyanennyi sofőrre és 5000 határátlépési eljárásra lenne szükség. Szerinte a helyzet még 2022-nél is rosszabb, amikor a kieső fekete-tengeri kapacitások egy részét a dunai kikötőkön keresztül sikerült pótolni. Most azonban az alacsony vízállás és a támadások miatt ez az útvonal is nehezebben használható.
A lap szerint közben a keleti fronton az orosz erők naponta több mint ezer katonát veszítenek, és nehezen tudják pótolni veszteségeiket, miközben az ukrán fegyveres erők helyi ellentámadásokat hajtanak végre. A szembenállás emiatt egyre inkább a levegőbe helyeződött át. Az orosz gazdaságnak okozott károk nagyságáról azonban eltérnek a becslések. Az ukrán vezérkar szerint 2025 augusztusa óta 13,5 milliárd dolláros veszteség érte az orosz olajfeldolgozó ágazatot, míg Szergej Vakulenko, a Carnegie Alapítvány elemzője ennél jóval kisebbre becsüli a tényleges károkat. Szerinte a támadások valóban károkat okoznak, de nem olyan mértékben és nem olyan gyorsan, ahogyan azt Ukrajna állítja.
Az egyik legsúlyosabb veszély az ukrán mezőgazdaságot fenyegeti. Az Ukrán Agrárüzleti Klub elnöke, Alex Liszicin szerint ha az ország nem tudja értékesíteni az idei, mintegy 50 millió tonnás termést, a gazdák akár az őszi vetésről is lemondhatnak. Ebben az esetben az ágazat vesztesége elérheti a 10–12 milliárd dollárt, ami Ukrajna hivatalos GDP-jének körülbelül 5 százalékát jelenti. Ez nemcsak az ukrán gazdaságot és élelmiszer-biztonságot veszélyeztetné, hanem Ukrajna afrikai és közel-keleti gabonapiaci pozícióit is.
A The Economist szerint Ukrajnának idén sikerült megfordítania a harctéri folyamatokat, ám az a nyomás, amelyre eredetileg csak a tél közeledtével számítottak, már jóval korábban jelentkezett. Ha Ukrajna nem jut folyamatosan megfelelő mennyiségű légvédelmi elfogórakétához, az ország gazdasági helyzete és katonai kilátásai is jelentősen romolhatnak, ezért a nyugati partnereknek növelniük kellene támogatásukat. Kijevben már a legsúlyosabb forgatókönyvet is mérlegelik: attól tartanak, hogy az energetikai infrastruktúra, a vízellátás és a csatornarendszer elleni támadások akár újabb tömeges kivándorlást is előidézhetnek.
