Franciaország azt szeretné elérni, hogy Ukrajna csak korlátozott ideig vásárolhasson az Európai Unión kívül gyártott fegyvereket az uniós támogatásból, és a későbbiekben a pénz egyre nagyobb része az európai hadiiparhoz kerüljön. A kérdés a 2026–2027-re létrehozott, 90 milliárd eurós Ukraine Support Loan körül alakult ki, amelyből 30 milliárd eurót gazdasági támogatásra, 60 milliárdot pedig katonai célokra szánnak – írja az Euronews.
A program szabályai eleve előnyben részesítik az európai beszerzéseket. Egy védelmi termék értékének legfeljebb 35 százaléka származhat az EU-n és az Európai Gazdasági Térségen kívülről, ugyanakkor Ukrajna kivételt kérhet, ha az adott fegyvernek vagy alkatrésznek nincs megfelelő európai alternatívája, az európai gyártók nem képesek elegendő mennyiséget biztosítani, túl hosszú lenne a szállítási idő, vagy a külső beszerzés más okból nélkülözhetetlen.
Kijev eddig két fontos kivételt kapott. Az egyik kínai gyártású drónalkatrészekre, a másik pedig az amerikai Patriot légvédelmi rendszer elfogórakétáira vonatkozik. Az Európai Bizottság mindkét esetben elfogadta, hogy Európa jelenleg nem rendelkezik megfelelő gyártókapacitással ahhoz, hogy Ukrajna szükségleteit teljes egészében kielégítse.
Franciaország azonban azt szeretné, hogy ezek a kivételek ne váljanak tartóssá. Párizs elképzelése szerint amint megjelenik egy olyan európai gyártó, amely megfelelő mennyiségben, megfelelő áron és kellően gyorsan képes ugyanazt a fegyvert vagy eszközt biztosítani, Ukrajnának át kellene térnie az európai termékre. Ennek Franciaország számára komoly ipari jelentősége is van, hiszen az ország Európa egyik legerősebb hadiiparával rendelkezik. A Patriot egyik legközelebbi európai alternatívája például a francia–olasz SAMP/T, és Párizs júliusban megállapodott Kijevvel SAMP/T NG rendszerek, Rafale vadászgépek és többféle rakéta beszerzéséről, illetve egyes fegyverek ukrajnai licencgyártásáról is.
Franciaország álláspontjával ugyanakkor több európai ország sem ért egyet. Svédország, Hollandia, Németország, Dánia, Észtország, Lengyelország, Lettország, Finnország és Litvánia védelmi miniszterei már júliusban azt kérték Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselőtől és Andrius Kubilius védelmi biztostól, hogy Ukrajna kapjon minél nagyobb szabadságot a fegyverbeszerzések során. Érvelésük lényege, hogy a háborús helyzetben annak kell elsőbbséget élveznie, hogy Ukrajna gyorsan megkapja a szükséges fegyvereket, még akkor is, ha azokat az Egyesült Államokban vagy más, EU-n kívüli országban gyártják.
A vita tehát két stratégiai cél ütközéséről szól. Franciaország azt szeretné, hogy az Ukrajnára fordított hatalmas uniós összegek egyben Európa saját hadiiparának megerősítését és az Egyesült Államoktól, illetve más külső beszállítóktól való függőség csökkentését szolgálják. A másik tábor szerint viszont jelenleg Ukrajna katonai szükségletei sürgetőbbek: ha például amerikai Patriot-rakéták azonnal rendelkezésre állnak, miközben egy európai alternatívára hónapokat vagy éveket kellene várni, akkor Kijev számára lehetővé kell tenni az amerikai beszerzést. Az Európai Bizottságnak így azt kell egyensúlyba hoznia, hogy Ukrajna most megkapja a háborúhoz szükséges fegyvereket, miközben hosszabb távon az európai hadiipar váljon a támogatások elsődleges kedvezményezettjévé.
