Diana hercegnét azért szerették annyira a britek, mert közvetlen, együttérző és emberséges személyiségnek ismerték meg. Nem félt kapcsolatot teremteni az emberekkel, gyakran ölelte meg a betegeket, gyerekeket és időseket, ami akkoriban szokatlan volt a királyi családban. Különösen sokat tett a jótékonyságért, támogatta a hajléktalanokat, a súlyos betegeket és a taposóaknák elleni kampányt. Az AIDS-es betegekkel való nyilvános találkozásai segítettek csökkenteni a velük szembeni előítéleteket. Sokan úgy érezték, hogy ő közelebb áll a hétköznapi emberekhez, mint a királyi család többi tagja. Magánéleti nehézségeit sem rejtette teljesen a nyilvánosság elől, ezért sokan együtt éreztek vele. Eleganciája és divatérzéke miatt a világ egyik legismertebb stílusikonjává vált. 1997-ben bekövetkezett tragikus halála mélyen megrázta Nagy-Britanniát és az egész világot. Emlékét ma is sokan őrzik, mert úgy tartják, hogy emberségével és jótékony munkájával maradandó hatást gyakorolt a társadalomra.
Külföldön is rendkívül népszerű volt, és sokan a modern, együttérző királyi család jelképeként tekintettek rá. Humanitárius munkája miatt világszerte nagy tisztelet övezte, különösen az AIDS-betegek támogatása és a taposóaknák betiltásáért végzett kampánya miatt. Számos országban a média „a nép hercegnőjeként” emlegette, mert közel állt az emberekhez. Stílusa és megjelenése nemzetközi divatikonná tette, öltözködését milliók követték. Halálhíre 1997-ben világszerte hatalmas megrendülést váltott ki, emberek milliói gyászolták. Sokak szemében Diana nemcsak királyi családtag volt, hanem olyan személyiség, aki emberségével és jótékonyságával maradandó nyomot hagyott a világban.
