A kannibalizmus nem a természetes ellenszenv miatt vált tabutémává az emberi társadalomban, hanem azért, mert komoly veszélyt jelentett az emberi egészségre és a túlélésre – derül ki egy lengyel és cseh tudósok által végzett tanulmányból – írja a Spiegel .
A kutatók szerint az emberi hús fogyasztása hozzájárul a veszélyes betegségek terjedéséhez, és nagyszabású járványokat válthat ki, amelyek képesek egész populációkat elpusztítani.
„Az emberi testet potenciális táplálékforrásként tekintettük, elemezve mind az ilyen táplálkozás energiaértékét, mind a rejtett költségeit” – magyarázta Michal Misiak a Wrocławi Egyetemről.
A Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratban megjelent tanulmány eredményei azt mutatják, hogy biológiai szempontból a kannibalizmusnak gyakorlatilag nincsenek előnyei.
„Kalóriatartalom tekintetében egy személy nagyjából egy normál étrendnek felel meg. A fő probléma azonban valami másban rejlik – a fertőzés magas kockázatában. A kórokozók sokkal könnyebben fertőznek meg egy szinte azonos fiziológiájú organizmust” – jegyezte meg a tudós.
Az ismételt kannibalizmus sokszorosára növeli a járványok kockázatát
A tudósok eddig vitatkoztak arról, hogy a kannibalizmus elsősorban a túlélés egyik módja volt-e az éhínség idején, vagy túlnyomórészt szimbolikus és rituális jelentőséggel bírt.
Az új tanulmány szerzői úgy döntöttek, hogy ötvözik mindkét megközelítést, és létrehoztak egy matematikai modellt, amely lehetővé tette számukra a kannibalizmus emberi közösségekre gyakorolt következményeinek felmérését. Kimutatták, hogy a veszélyes betegségek terjedésének kockázata exponenciálisan nő, ha az emberek olyan emberek húsát fogyasztják, akik szintén kannibalizmust gyakoroltak.
A fő veszélyt a prionok jelentik – ezek a hibásan feltekeredett fehérjék, amelyek még hőkezelés után sem bomlanak le. Halálos kimenetelű neurodegeneratív betegségeket okozhatnak.
Bárányhimlő
Az egyik leghíresebb példa a kuru, egy olyan betegség, amely egykor széles körben elterjedt volt Pápua Új-Guinea fore népe körében. E nép tagjai megfőzték és megették elhunyt rokonaik földi maradványait, abban a hitben, hogy ezzel kiszabadítják az elhunytak lelkét. Ez a szokás vezetett a halálos prionfertőzés terjedéséhez.
A tanulmány szerzői úgy vélik, hogy a kannibalizmus csak nagyon kivételes helyzetekben, például súlyos éhínség idején lehetett némileg előnyös. Ha azonban a gyakorlat rendszeressé vált, a kockázatok gyorsan meghaladták a lehetséges előnyöket.
A kutatók úgy vélik, hogy ezek a biológiai fenyegetések váltak az egyik fő okává annak, hogy a kannibalizmus az emberiség történelmének egyik legszigorúbb tabujává vált.
„A tabuk evolúciós védekező mechanizmusként szolgálnak. Eredményeink arra utalnak, hogy ez biológiailag megalapozott válasz volt a járványok növekvő kockázatára. Azok a közösségek, amelyek nem hagytak fel a kannibalizmussal, egyszerűen nem maradtak fenn” – vonta le a következtetést Michal Misiak.
