Egy új elemzés kimutatta, hogy a bolygó melegedésével az eddig a trópusokra korlátozódó állati vírusok átterjedhetnek a szubtrópusi és mérsékelt égövre.
A Pannon Egyetem munkatársa, J. Traer Attila megállapította, hogy a zoonózisos vírusok első észleléseinek 80,5%-a olyan helyeken történt, ahol az átlaghőmérséklet 18,7°C felett volt, és a legerősebb előrejelző a napi hőmérsékletek évszakok közötti stabilitása volt.
A páratartalom is szerepet játszik: a kezdeti észlelések 72,4%-a nedves, nem pedig száraz területeken történt, ahol a szúnyogok és kullancsok (vektoraik) megfelelő környezetet találnak. A trópusok (Észak-Dél-Amerika, Közép-Afrika, Délkelet-Ázsia) továbbra is a fő gócpontok, de a modellek azt sugallják, hogy a század végére a Földközi-tenger térsége, Kelet-Ázsia és Dél-Dél-Amerika mérsékelten vagy nagyon alkalmassá válhat a kezdeti észlelésre.
A felmelegedés a rezervoár állatok (rágcsálók, denevérek) mozgását kényszeríti ki, ami új fajok közötti kapcsolatokhoz vezet, és növeli a vírusterjedés kockázatát.
A szerzők hangsúlyozzák, hogy a térképek az éghajlati konformitást tükrözik, nem pedig a közvetlen járványkitörés-előrejelzéseket, de a korai figyelmeztető rendszereket ki kell terjeszteni a trópusokon túlra is, még akkor is, ha a hagyományos gócpontok továbbra is aktívak maradnak.
