Recep Tayyip Erdoğan török elnök az ENSZ jelentős reformját szorgalmazta, amely megfosztaná a Biztonsági Tanácsban az öt állandó tagállamot (P5) – Oroszországot, az Egyesült Államokat, Kínát, az Egyesült Királyságot és Franciaországot – a vétójoguktól. Ankara emellett az állandó tagság megszüntetéséért és a Közgyűlés hatásköreinek megerősítéséért lobbizik.
A Bloombergnek írt, „Az ENSZ-nek el kellene törölnie a Biztonsági Tanács vétójogát” című cikkében Erdoğan azt mondta, hogy a lépést az ENSZ reformjának központi elemének tekinti, azzal érvelve, hogy a Biztonsági Tanács privilegizált tagjainak számának egyszerű bővítése nem oldaná meg a hatalom egy kis államcsoport kezében való koncentrációjának problémáját.
„A reform nem jelentheti azt, hogy ugyanazokat a privilégiumokat más államoknak biztosítjuk” – hangsúlyozza.
A török elnök egy „széles koalíció” létrehozását javasolja a Közgyűlésben azon elv köré szerveződve, hogy egyetlen állam sem blokkolhatja tartósan a többség akaratát.
A török vezető kezdeményezi az ENSZ Biztonsági Tanácsának megalakítási elvének megváltoztatását is, ragaszkodva ahhoz, hogy ne legyenek állandó tagok, és az országokat a Közgyűlés válassza meg meghatározott időtartamra és rotációs alapon.
„Nem építhetjük fel a jövő nemzetközi rendjét a múlt hierarchiájának megőrzésével. Az elmúlt negyedszázad, a világtörténelem viszonylag rövid időszakának eseményei megmutatták, hogy semmilyen hatalmi egyensúly és semmilyen nemzetközi rend nem örök. Az a rendszer, amely az emberiségnek békét, stabilitást és közös jólétet ígért, hatástalannak bizonyult az új háborúk megelőzésében, az egyenlőtlenségek csökkentésében és a változó hatalmi egyensúlyra adott válaszokban.” — Erdoğan úgy véli.
Ezzel összefüggésben megismételte Ankara „A világ több, mint öt” elvét, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjára vonatkozik.
„A »Világ öt éven túl« felhívásunk ebben az értelemben a felelősség szélesebb körű megértésére szólít fel. Most kulcsfontosságú, hogy a reform szükségességét konkrét ütemtervvé alakítsuk.” – jegyezte meg Erdoğan.
Szerinte „az egyes régiók problémáit nem lehet kívülről meghatározott módszerekkel megoldani”.
„Úgy gondoljuk, hogy az érintett országok akaratán, a helyi körülményeken és a közös érdekeken alapuló megközelítések fenntarthatóbb és tartósabb eredményeket hoznak. Azoknak az országoknak, amelyek diplomáciai képességekkel, gazdasági erőforrásokkal és a különböző felekkel való kommunikáció képességével rendelkeznek, elkerülhetetlenül aktívabb szerepet kell játszaniuk a béke és a stabilitás megteremtésében.” – mutatott rá Erdoğan.
A török elnök a nemzetközi rendszer reformjának gazdasági vonatkozásaira is kitért. Szerinte „azok az elvárások, hogy a globalizáció önmagában biztosítsa a jólét terjedését, nem váltak valóra teljes mértékben, miközben a jövedelmi egyenlőtlenség elmélyült, a technológiai és gazdasági függőségek pedig a verseny új területévé váltak” – idézi a TASS.
