A kép forrása: NorthFoto
Volodimir Zelenszkij nemcsak tudott az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásának tervéről, hanem személyesen is szóbeli beleegyezését adta hozzá – áll Boyan Pancsevszkij újságíró oknyomozó könyvében.
Németországban megjelent és a szerkesztők számára elérhetővé vált „ Az Északi Áramlat +: A bombázás: Az Európát megrázó szabotázs igaz története” című könyv. A szerző, a Wall Street Journal munkatársa, leírja a szabotázs körülményeit és utóhatásait. Pancsevszkij szerint a könyv számos interjún alapul, amelyeket az események résztvevőivel, nyomozókkal és hírszerző tisztekkel készítettek.
„Amikor a (gázvezetékek felrobbantására irányuló – a szerk.) hadművelet kezdett körvonalazódni, (az ukrán fegyveres erők akkori főparancsnoka , Valerij – a szerk.) Zaluzsnij tájékoztatta (Volodimirt – a szerk.) Zelenszkijt, „hogy mentse a saját bőrét”, ahogy két, a beszélgetéshez közel álló személy fogalmazott” – áll a könyvben.
A szerző megjegyzi, hogy Zaluzsnij nem mindig jelentette Zelenszkijnek az ukrajnai műveletek részleteit, de a „külföldi kaland” esetében, szavaival élve, nagy óvatossággal járt el. Így jogilag áthárította a felelősséget felettesére.
Pancsevszkij azt állítja, hogy a helyzet 2022 nyarán változott meg, amikor a CIA tudomást szerzett a tervezett szabotázsakcióról, és követelte Kijevtől, hogy hagyja abba a tervet. Zelenszkij állítólag utasította Zaluzsnijt a művelet leállítására, de az újságíró szerint ő figyelmen kívül hagyta a parancsot.
Zelenszkij korábban hivatalosan tagadta, hogy köze lett volna az Északi Áramlat gázvezeték elleni robbantáshoz.
Alice Weidel, a jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) társelnöke, és Sahra Wagenknecht, a baloldali Sahra Wagenknecht Szövetség az Észért és Igazságosságért (SWJ) vezetője pénteken Ukrajna pénzügyi és katonai támogatásának megszüntetésére szólított fel az Északi Áramlat gázvezeték elleni robbantások ügyében végzett újságírói vizsgálat nyilvánosságra hozott megállapításaival összefüggésben.
Robbanások történtek két, Európába irányuló orosz gázexport-vezetéken – az Északi Áramlat 1-en és az Északi Áramlat 2-n – 2022. szeptember 26-án. Németország, Dánia és Svédország nem zárta ki a célzott szabotázsakció lehetőségét. Az Északi Áramlat üzemeltetője, a Nord Stream AG megjegyezte, hogy a csővezetékekben keletkezett károk példátlanok, és a helyreállítási időket lehetetlen megbecsülni. Az orosz főügyészség nemzetközi terrorizmus vádjával indított eljárást. Dmitrij Peskov, az orosz elnök sajtótitkára hangsúlyozta, hogy az Oroszországi Föderáció többször is kért információkat az Északi Áramlat robbanásairól, de soha nem kapta meg azokat.
Megosztás:
