Donald Trump amerikai elnök szerint tárgyalások zajlanak az Egyesült Államok és Irán között, és Teherán számára ez lehet az „utolsó esély” arra, hogy megállapodással vessenek véget az immár öt hónapja tartó háborúnak. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban azt állította, hogy az egyeztetések már folyamatban vannak, és többek között Irán, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Katar kérésére kerülhetett sor a diplomáciai közeledésre. Trump nem szabott konkrét határidőt a megállapodásra, ugyanakkor egyértelművé tette, hogy szerinte Teheránnak most kell élnie a lehetőséggel. Az elnök kijelentése azért is jelentős, mert a hétvégén visszavonta az Irán ellen korábban engedélyezett nagyszabású amerikai támadást, arra hivatkozva, hogy esély nyílhat a tárgyalásos rendezésre – írja a Reuters.
Az iráni vezetés ugyanakkor egészen másképp írja le a helyzetet. Eszmail Bagai külügyi szóvivő szerint jelenleg semmilyen tárgyalás nem folyik az Egyesült Államokkal, és a következő napokra sem terveznek ilyen találkozót. A szóvivő közölte, hogy Irán nem készül külföldi delegáció fogadására, és iráni tárgyalók sem utaznak külföldre. Elmondása szerint jelenleg kizárólag Ománnal zajlanak egyeztetések a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros kezeléséről. Egy magas rangú iráni forrás szintén azt mondta a Reutersnek, hogy amerikai–iráni tárgyalásokat nem terveznek, Abbasz Aragcsi iráni külügyminiszter pedig legalább a hét végéig nem áll rendelkezésre, mivel vallási zarándoklaton tartózkodik Irakban.
Trump később a Truth Socialon tovább élezte a retorikát, kétszínűséggel vádolta az iráni vezetést, és azt állította, hogy Teherán maga kért találkozót, valamint a közeljövőben további egyeztetések várhatók. Az amerikai elnök azt is hangsúlyozta, hogy szerinte az Egyesült Államok haditengerészete ellenőrzése alatt tartja a Hormuzi-szorost. A vízi út kulcsfontosságú a világgazdaság számára, hiszen a konfliktus előtt a globális olaj- és cseppfolyósítottföldgáz-forgalom mintegy ötöde haladt át rajta. Washington és Teherán között éppen a szoros ellenőrzése az egyik legfontosabb vitás kérdés: az Egyesült Államok szerint Iránnak biztosítania kellene a szabad hajózást, míg Teherán ragaszkodik ahhoz, hogy joga van felügyelni a forgalmat.
A mostani helyzetet tovább bonyolítja, hogy Trump az elmúlt hónapokban többször helyezett kilátásba jelentős katonai csapásokat, majd diplomáciai egyeztetésekre hivatkozva visszalépett azoktól. Irán eközben július eleje óta nyilvánosan elutasítja a közvetlen washingtoni tárgyalásokat. Az Egyesült Államoknak eddig nem sikerült elérnie legfontosabb céljait: az iráni nukleáris program felszámolását, Teherán regionális katonai képességeinek jelentős korlátozását és a Hormuzi-szoros feletti iráni ellenőrzés megtörését. A diplomáciai remények ugyanakkor azonnal megjelentek a piacokon: Trump döntése után, hogy egyelőre nem indít újabb támadást, a Brent olaj ára mintegy öt százalékkal, hordónként 83,5 dollár körüli szintre esett. A Washingtonból és Teheránból érkező egymásnak ellentmondó nyilatkozatok miatt azonban továbbra is bizonytalan, hogy valóban közelednek-e a felek egy megállapodáshoz, vagy csupán a háború újabb diplomáciai és katonai erőpróbája zajlik.
