A bronzkorból származó vastárgyak többsége, beleértve a híres villenai kincset és Tutanhamon tőrét is, meteorikus eredetű fémből készült, mivel az ércből történő vasolvasztási technológia csak jóval később jelent meg.
Az 1963-ban Spanyolországban felfedezett Villena-kincs 66 arany- és ezüsttárgyat, valamint két vastárgyat – egy félgömböt és egy karkötőt – tartalmazott. Jelenlétük sokáig rejtélybe ejtette a régészeket, ami arra késztette őket, hogy a leletet a későbbi vaskorba datálják. A kémiai elemzés azonban kimutatta, hogy a tárgyakban található vas nagy százalékban tartalmaz nikkelt – ami a meteoritfémek jellemző tulajdonsága, nem pedig a szárazföldi ércekből olvasztott vas.
A bronzkori emberek nem érték el a vas olvadáspontját (1538 Celsius-fok), ezért meteorikus vasat kovácsoltak, amelyet már előkészítve találtak. Az ókori egyiptomiak „égi vasnak” is nevezték, és a csillagok halhatatlanságával hozták összefüggésbe. Egy 2017-es tanulmány megerősítette, hogy az ebből a korszakból származó szinte az összes elemzett vastárgy kozmikus eredetű, kivéve egy Kr. e. 1200 körüli átmeneti időszakot, amikor az igazi vaskohászat kezdett kialakulni.
Így a vas jelenléte a bronzkorban nem kronológiai hiba, hanem bizonyíték arra, hogy az emberek már jóval azelőtt használták a mennyei ajándékot, hogy megtanulták volna kinyerni a fémet az ércből.
