Területrendezési vita India, Kína és Nepál között

India, Kína és Nepál vitatkozik az 1816-os térkép miatt

India és Kína megállapodott egy stratégiai fontosságú hágó újranyitásában a Himalájában, de a döntés heves reakciót váltott ki Nepálból, amely a hágót saját területének tekinti – jelentette az Antena 3 CNN.

A botrány a vitatott Kalpani-Limpiyadhura-Lipulekh terület körül robbant ki, amelyen egy ősi zarándokút halad keresztül. Ez egy olyan terület, amely India, Nepál és Kína határának találkozásánál fekszik. Ezen keresztül halad a Lipulekh-hágó, amely nagy stratégiai és kereskedelmi jelentőséggel bír a régió számára. 

Miután Peking és Újdelhi megállapodásra jutottak az újranyitásról, a nepáli hatóságok közölték, hogy a döntést az álláspontjuk figyelembevétele nélkül hozták meg.

A kiadvány megjegyzi, hogy a területtel kapcsolatos vita hosszú múltra tekint vissza. Nepál úgy véli, hogy a Kalpani-Limpiyadhura-Lipulekh terület a történelmi dokumentumok szerint hozzá tartozik, míg India évtizedek óta ellenőrzi a területet, és nemzeti területének részének tekinti. Kína viszont a Tibeti Autonóm Területet ellenőrző félként vesz részt a hágó használatára vonatkozó megállapodásokban.

A kiadvány megjegyzi, hogy a 19. század elejéről származó történelmi térképek és dokumentumok kerültek most a figyelem középpontjába. A felek különösen az 1816-os szugauli szerződés rendelkezéseire hivatkoznak, amely meghatározta Nepál és Brit India határait az angol-nepáli háború befejezése után. Ezért – írja a kiadvány – egyre gyakrabban hangzik el felszólítás az adott időszakból származó térképek felkutatására és gondos elemzésére, hogy megállapítsák a határ eredeti vonalát.

A probléma a történelmi források eltérő értelmezésében és a Kali folyó medrében rejlik, amelyet a szerződés a határmeghatározás viszonyítási pontjaként említ. A vitatott terület tulajdonjoga attól függ, hogy hol található a forrásmeder.

Megfigyelők szerint a kérdés valószínűleg nem oldódik meg gyorsan, mivel egyszerre három állam történelmi, politikai és stratégiai érdekeit ötvözi. Ezért az 1816-os dokumentumok és térképek felkutatása az egyik kulcsfontosságú szakasz lehet a két fél területi igényeinek jogosságát bizonyító kísérletekben.

Képünk illusztráció

Megosztás:

Author: Takács Tamás