A Galápagos-szigetek korallzátonyainak vizsgálata lehetővé tette a kutatók számára, hogy évszázadokkal a rendszeres műszeres mérések megjelenése előtt rekonstruálják az óceánok hőmérséklet-változásait. Az Earth.com jelentése szerint a modern El Niño változékonysága a Csendes-óceán keleti részén körülbelül 36,5%-kal magasabb az iparosodás előtti szintnél.
A tanulmányt Julia Cole, a Michigani Egyetem munkatársa vezette csapat végezte. A tudósok 13 korallmintát gyűjtöttek a Galápagos-szigetek öt szigetéről. A vizsgálat magában foglalta mind a modern kolóniákat, mind a több évszázaddal ezelőtt megszűnt korallok maradványait.
A víz hőmérsékletét a korallváz kémiai összetétele alapján rekonstruálták. A kutatók elemezték a stroncium és a kalcium arányát, valamint az oxigénizotópokat. Ez 28 különálló hőmérsékleti sorozatot eredményezett, amelyek lehetővé tették számukra a régióban az elmúlt évezredben bekövetkezett éghajlatváltozás nyomon követését.
Összehasonlításképpen a tudósok három időszakot azonosítottak: 1000–1850, 1850 és 1981 közötti időszak, valamint a modern kor, amely 1984-ben kezdődött. A köztük lévő különbségek statisztikailag szignifikánsak voltak. Az elmúlt évtizedekben a Csendes-óceán keleti részén a hőmérséklet-ingadozások 36,5%-kal magasabbak voltak az iparosodás előtti szinthez képest, és 16,2%-kal magasabbak, mint a korábbi modern időszakban. Ezenkívül az El Niño jelenséggel összefüggő meleg szélsőségek különösen intenzívvé váltak.
A természetes folyamatok lehetséges szerepének felmérésére a szerzők 12 klímamodellt használtak. Számításaik többek között a naptevékenység és a vulkánkitörések változásait is figyelembe vették. A modellekben megfigyelt természetes változások nem érték el a koralladatokban talált mértéket. A kutatók kevesebb mint 5%-ra becsülték annak valószínűségét, hogy a megfigyelt növekedést kizárólag a természetes változékonyság magyarázza.
A Csendes-óceán középső részén a Line-szigetek koralladatai szintén fokozott változékonyságot mutatnak, de ott a modern időszak nem áll olyan éles ellentétben a múlt évszázadokkal.
Cole szerint az El Niño erősödése a globális hőmérséklet emelkedésével egyidejűleg következik be. A szerzők azonban rámutatnak a rekonstrukció korlátaira: a galápagosi korallok az 1100 és 2015 közötti éveknek csak 48%-át fedik le, az 1500 előtti időszakból pedig különösen korlátozott adatok állnak rendelkezésre. A tanulmány nem is jelenti a klímaváltozás okainak hivatalos meghatározását.
