Japánban a vércsoport sokak számára jóval többet jelent egyszerű orvosi adatnál: egy máig élő elképzelés szerint az A, B, AB vagy 0-s vércsoportból következtetni lehet az ember személyiségére, sőt arra is, hogy kivel illik össze a szerelemben. A „ketsueki-gata” néven ismert elmélet szerepe némileg az asztrológiáéhoz hasonlítható: vannak, akik a vércsoport alapján próbálják megérteni saját tulajdonságaikat, párkapcsolati kompatibilitásukat vagy éppen mások viselkedését. Az elképzelésnek azonban nincs meggyőző tudományos alapja.
A vércsoportokhoz a hagyomány különböző személyiségjegyeket társít. Az A vércsoportú embereket pontosnak, türelmesnek, érzékenynek, hűségesnek és felelősségteljesnek tartják, ugyanakkor hajlamosnak a túlzott komolyságra és aprólékosságra. A 0-s vércsoporthoz a racionalitást, szervezettséget, optimizmust, magabiztosságot, kitartást és versenyszellemet kapcsolják, negatívumként pedig a hiúságot és a bizonytalanságot említik. Az AB vércsoportúakat művészi hajlamúnak, komolynak, gondolkodónak és gondoskodónak, ugyanakkor határozatlannak és távolságtartónak írják le. A B vércsoporthoz pedig a kreativitást, szenvedélyességet, individualizmust és kalandvágyat társítják, miközben az ilyen embereket olykor kiszámíthatatlannak és felelőtlennek tartják. Ezek azonban kulturális sztereotípiák, nem bizonyított személyiségjegyek.
Az elképzelés gyökerei a 20. század elejére nyúlnak vissza. Az ABO-vércsoportrendszer felfedezése után egyes kutatók megpróbálták a vércsoportokat öröklött emberi tulajdonságokkal is összekapcsolni. Japánban az 1920-as években Takeji Furukawa pszichológus publikált nagy hatású tanulmányt a vércsoport és a temperamentum állítólagos kapcsolatáról. Munkáját később tudománytalansága és módszertani problémái miatt bírálták, az elképzelés azonban mélyen beépült a japán populáris kultúrába.
A vércsoport szerinti kategorizálás idővel az élet számos területén megjelent. Az IflScience szerint előfordult, hogy gyerekeket vércsoportjuk alapján osztottak csoportokba, és egyes munkaadók is érdeklődtek az álláskeresők vércsoportja iránt. Az ilyen gyakorlatok az utóbbi években a diszkriminációval kapcsolatos aggályok miatt visszaszorultak, a vércsoportok jelentősége azonban tovább él például magazinok párkapcsolati rovataiban, társkeresőkön és ismerkedési eseményeken.
A tudományos vizsgálatok ugyanakkor nem támasztják alá, hogy a vércsoport érdemben meghatározná a személyiséget. Egy 2014-es kutatás több mint tízezer japán és amerikai ember adatait vizsgálta, és arra jutott, hogy a vércsoport a személyiségbeli különbségek kevesebb mint 0,3 százalékát magyarázta. Más vizsgálatok szintén nem találtak meggyőző összefüggést. Bár egy 2015-ös japán tanulmány bizonyos kapcsolatot talált az ABO-vércsoportok és a kitartással összefüggő személyiségjegyek között, maguk a kutatók is óvatosságra intettek az eredmények értelmezésével kapcsolatban.
Úgy tűnik, Japánban is fokozatosan gyengül a vércsoport és a személyiség kapcsolatában való hit. Az IFLScience által idézett újabb felmérésekben már csak 8,3 százalék gondolta úgy, hogy a kettő között erős kapcsolat van, további 40,6 százalék pedig valamiféle összefüggést feltételezett. A vércsoport-alapú személyiségtípusok tehát tudományosan nem tekinthetők megalapozottnak, kulturális jelenségként azonban még mindig jelen vannak Japánban, és a mai napig hatással lehetnek arra, hogyan gondolkodnak egyesek önmagukról, a párválasztásról és más emberekről.
