A kenyér egy ősi termék, több mint 22 000 éves múltra tekint vissza. Gyökerei a natúfiakig nyúlnak vissza, akik elsőként dolgozták fel a vadgabonákat, primitív termékeket létrehozva. Ezek valószínűleg közelebb álltak az egyszerű lepénykenyérhez, mint a modern kenyérhez.
A mezőgazdaság fejlődésével a Közel-Keleten és Délnyugat-Ázsiában a kenyér a kalória fő forrásává vált olyan civilizációk számára, mint az egyiptomiak, a mezopotámiaiak és a harappaiak.
Kr. e. 1000 körül jelent meg Egyiptomban az első élesztővel készült kovászos kenyér. Ez a találmány összefüggésben állhatott a sörgyártással, mivel az ókori egyiptomiak árpát és búzát használtak sütéshez és sörfőzéshez egyaránt. A kenyér a társadalmi struktúra fontos elemévé vált, hozzájárulva a felesleghez és a városfejlődéshez.
Az egyszerű lepénykenyértől a ma ismert kenyérig ez a termék hosszú utat tett meg, az emberi kultúra és haladás szimbólumává vált.
