Kínai katonai kutatók szerint Pekingnek érdemes alaposan tanulmányoznia, hogyan kapcsolta össze Ukrajna a katonai műveleteket a kommunikációval és az információs hadviseléssel az Oroszország elleni háború során. A kínai Nemzeti Védelmi Technológiai Egyetem szakértői arra jutottak, hogy a modern konfliktusokban önmagában már nem elegendő a fejlett haditechnika: a katonai műveleteket és az információs stratégiát szorosan össze kell kapcsolni, miközben a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kaphat a közvélemény befolyásolásában.
A kutatók szerint Ukrajna kommunikációjának egyik legfontosabb célja az volt, hogy a katonai akciók hatását messze a ténylegesen okozott fizikai károkon túlra terjessze. Egy jól felépített információs kampány egyszerre képes megingatni az ellenfél biztonságérzetét, erősíteni a saját lakosság elszántságát és nemzetközi támogatást szerezni. A tanulmány szerint éppen ezért a jövő háborúiban a katonai sikerek mellett egyre fontosabb lesz az is, hogy az adott fél milyen történetet képes felépíteni az események köré, és azt milyen gyorsan tudja eljuttatni a különböző közönségekhez – írja az scmp.com.
A kínai szakértők különösen Ukrajna 2025 júniusában végrehajtott, Pókháló – angolul Spiderweb – fedőnevű műveletét vizsgálták. Az akció során több mint száz drónt rejtettek hétköznapi kereskedelmi teherautókba, majd ezek segítségével öt, Oroszország területének mélyén fekvő katonai repülőteret támadtak meg. A művelet nemcsak katonai szempontból kapott óriási figyelmet, hanem kommunikációs eseménnyé is vált: a támadásról készült felvételek és beszámolók gyorsan bejárták a világot, és azt az üzenetet közvetítették, hogy még az orosz hátországban található stratégiai célpontok sincsenek feltétlenül biztonságban.
A kínai elemzés szerint az ilyen akciók egyik legfontosabb eleme a katonai és kommunikációs műveletek időzítése és összehangolása. Nem elég végrehajtani egy látványos támadást: annak hatását megfelelően felépített üzenetekkel, képekkel, videókkal és különböző közönségekhez igazított történetekkel kell felerősíteni. Egyetlen katonai művelet így egyszerre válhat az ellenség pszichológiai nyomás alá helyezésének, a saját társadalom mozgósításának és a külföldi közvélemény meggyőzésének eszközévé.
A tanulmány készítői azt javasolják, hogy Kína úgynevezett több szereplős kommunikációs rendszert alakítson ki. Ebben nem kizárólag az állami szervek és a hadsereg vennének részt, hanem kutatóintézetek, szakértők, agytrösztök és az internetes véleményformálók is. Ezeknek összehangoltan kellene közvetíteniük az üzeneteket, hogy azok egymást erősítsék, miközben különböző célcsoportokat érnek el.
Különösen fontos szerepet szánnak a generatív mesterséges intelligenciának. A kínai kutatók szerint az AI segítségével gyorsan lehetne különböző közönségek számára személyre szabott tartalmakat létrehozni, azokat terjeszteni, illetve reagálni az ellenfél kommunikációjára. A jövő információs hadviselésében ezért a mesterséges intelligencia nem pusztán technológiai segédeszköz lehet, hanem a narratívák létrehozásának, terjesztésének és védelmének egyik meghatározó eszközévé válhat.
A kínai elemzés egyik legfontosabb következtetése tehát az, hogy a modern háborúk már nem kizárólag a harctéren dőlnek el. A katonai műveletek mellett egy párhuzamos küzdelem zajlik az emberek figyelméért, bizalmáért és az események értelmezéséért. A kutatók szerint Ukrajna példája megmutatta, hogy egy jól időzített katonai akció megfelelő kommunikációval sokkal nagyobb politikai és pszichológiai hatást válthat ki, mint amit pusztán a fizikai pusztítás alapján várni lehetne. Kína számára ezért a jövőbeli konfliktusokra való felkészülésben nemcsak a fegyverek és a haditechnika fejlesztése lehet fontos, hanem annak elsajátítása is, hogyan lehet a katonai műveleteket, a közösségi médiát, a különböző kommunikációs szereplőket és a mesterséges intelligenciát egyetlen összehangolt információs stratégiává szervezni.
