Komoly politikai vereséget hozhat Friedrich Merz német kancellár számára a vasárnapi szász-anhalti tartományi választás, ahol az előzetes felmérések szerint az Alternatíva Németországért (AfD) meggyőző győzelmet arathat. A Politico elemzése szerint az AfD jelentősen megelőzheti Merz konzervatívjait, ami látványosan megmutatná, milyen mértékben erősödött meg a párt Kelet-Németországban. A helyzet Merz számára még súlyosabbá válna, ha az AfD akkora támogatást szerezne, hogy abszolút többségbe kerülne a tartományi parlamentben, és egyedül alakíthatna kormányt. Ez történelmi jelentőségű fordulat lenne a német politikában, és a Politico szerint Merzet olyan országos vezetőként írhatná be a háború utáni történelembe, akinek kancellársága alatt a radikális jobboldal először jutott tényleges kormányzati hatalomhoz – írja a Politico.
Merz helyzetét tovább nehezíti, hogy népszerűsége rendkívül alacsony, és még saját politikai táborán belül sem mindenki örül annak, ha részt vesz a kelet-németországi kampányban. A Politico szerint egyes helyi konzervatív politikusok már nem is szeretnék, hogy a kancellár megjelenjen a választási rendezvényeiken. Merzet korábbi látogatásain kifütyülték, ezen a héten pedig dühös választók „Pinokkiónak” és „háborús uszítónak” nevezték. A feszült helyzet miatt egy tervezett sajtótájékoztatót is lemondtak.
Az AfD esetleges abszolút többsége ugyanakkor furcsa módon bizonyos szempontból egyszerűbb helyzetet teremthetne Merz CDU-ja számára. Egyes konzervatívok abban bíznak, hogy ha az AfD ténylegesen kormányozni kényszerülne, a hatalomgyakorlás kudarcai lerombolhatnák a párt körül kialakult képet, és hosszabb távon ismét megerősödhetne a CDU. Sokkal bonyolultabb helyzet állna elő akkor, ha az AfD megnyerné a választást, de nem szerezne abszolút többséget. Ebben az esetben a CDU-nak más pártokkal kellene olyan konstrukciót kialakítania, amely megakadályozza az AfD hatalomra kerülését.
A probléma az, hogy Merz pártja hivatalosan nemcsak az AfD-vel, hanem a radikális baloldali Die Linkével való együttműködést is kizárja. A felmérések szerint azonban a Linke a harmadik helyen végezhet, ezért a parlamenti erőviszonyok akár arra is kényszeríthetik a CDU-t, hogy valamilyen módon mégis támaszkodjon a baloldal támogatására. Egy lehetséges forgatókönyv szerint a CDU a szociáldemokratákkal, esetleg a Zöldekkel kisebbségi kormányt alakíthatna, amely bizonyos kérdésekben a Linke szavazataira szorulna. Ez viszont politikailag az AfD egyik legfontosabb érvelését erősíthetné: azt, hogy hiába változik a választók szavazata, a hagyományos pártok végül összefognak annak érdekében, hogy az AfD ne kerülhessen kormányra.
Elméletileg a CDU és az AfD együtt könnyedén létrehozhatna egy erős jobboldali többséget Szász-Anhaltban, de ennek komoly politikai akadályai vannak. A CDU 2018-ban országos párthatározatban zárta ki a koalíciót és az együttműködés hasonló formáit az AfD-vel. Ennek feladása súlyos belső konfliktust válthatna ki a kereszténydemokratáknál, és a Politico szerint széles körű utcai tiltakozásokhoz is vezethetne. Ugyanakkor a CDU más tartományokban már talált olyan megoldásokat, amelyekkel hivatalos koalíció nélkül szerez támogatást a Linkétől egyes törvények elfogadásához.
A választás tétje ezért messze túlmutat Szász-Anhalton. Merz egyszerre tölti be a kancellári és a CDU elnöki tisztségét, miközben pártján belül már hónapok óta fel-felbukkan a leváltásának lehetősége. A vita a szeptemberi tartományi választások előtt átmenetileg háttérbe szorult, de egy gyenge CDU-szereplés könnyen újra felszínre hozhatja. Az AfD nagyarányú győzelme így nem csupán Kelet-Németország politikai átrendeződését jelezné, hanem Friedrich Merz kancellári és pártelnöki pozícióját is komolyan meggyengíthetné.
