Oroszország elismerte, hogy gazdasága hanyatlásban van, a recesszió szélén áll, és az orosz bruttó hazai termék (GDP) 2026-ban mindössze 1%-kal fog növekedni. Mindez – írja a Forbes – arra utal, hogy a nemzetközi szankciók hatással voltak az Oroszországi Föderációra.
Ukrajna 2022 februári teljes körű inváziójának kezdete óta az Oroszországi Föderáció több tízmilliárd dollárt veszített a nemzetközi közösség által bevezetett gazdasági szankciók miatt. A kiadvány Uriel Epstein, a Renew Democracy Initiative vezérigazgatójának véleményét idézte, miszerint a szankciók nem tették tönkre az orosz gazdaságot, hanem „felgyorsítottak egy hosszú távú technológiai és pénzügyi hanyatlást, amelyet az agyelszívás súlyosbít”. Ezenkívül a szankciók miatt Oroszország „elszakadt számos olyan hálózattól, amelyek biztosítják a modern gazdasági növekedést”.
A gazdasági problémák mellett Ukrajna inváziója megviselte az orosz munkaerőt és a civil társadalmat. A Carnegie Endowment for International Development jelentése szerint az Orosz Föderáció munkaerőhiánnyal küzd, az ipari vállalatok mindössze 81%-os kapacitással működnek. A Carnegie Alapítvány azt is megjegyezte, hogy az orosz vállalatok 73%-a számolt be munkaerőhiányról. Ezenkívül a Reuters februári jelentése szerint az orosz hatóságok becslése szerint az országnak 2,3 millió munkavállalóra van szüksége a probléma megoldásához.
A megszálló hadsereg veszteségei súlyosbították a munkaerőhiányt. A British Defense Journal februárban megjelent jelentése szerint Oroszország mintegy 1,3 millió veszteséget szenvedett az Ukrajnával vívott háborúban.
Ezenkívül becslések szerint körülbelül egymillió orosz hagyta el külföldet 2022 óta. Ez tovább rontotta az orosz munkaerőpiac helyzetét.
„Más szóval, az Orosz Föderáció által a háború alatt elszenvedett veszteségek, valamint a mintegy egymillió orosz állampolgár távozása körülbelül 2,3 millió embert tesznek ki. Pontosan ennyi ember hiányzik ahhoz, hogy betöltsék az orosz munkaerőpiacon meglévő hiányt” – áll a cikkben.
A háború azonban hatással volt az oroszországi politikai helyzetre. A háború alatt az orosz kormány elnyomta az orosz ellenzék tagjait, valamint a háború ellen tiltakozó állampolgárokat.
„Most sok orosznak, aki szakítani akar a rezsimmel, nincs hová mennie, és Putyin úgy tartja fenn az irányítást felettük, hogy a háborút Moszkva és a Nyugat közötti konfliktusként mutatja be. Meg tudjuk mutatni azoknak az oroszoknak, akik szakítani akarnak Putyinnal, hogy lesz helyük a szabad világban, ha elfogadnak bizonyos feltételeket, nevezetesen aláírnak egy nyilatkozatot, amely megerősíti a Putyin-rezsim illegitimitását, a háborús bűnt és a Krím Ukrajnához tartozását” – mondta Garri Kaszparov orosz disszidens és sakkozó a cikk szerzőjének.
A Levada Központ szerint azonban az orosz állampolgárok túlnyomó többsége továbbra is támogatja az Ukrajnával vívott háborút. A válaszadók 72%-a mondta azt, hogy továbbra is támogatja az megszálló hadsereg fellépését. A résztvevők 57%-a tartja indokoltnak az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadásokat.
Kaszparov szerint mielőtt bármilyen konkrét intézményi változásról tárgyalnánk, az orosz nemzetnek le kell mondania birodalmi ambícióiról. „Ennek elérésének egyetlen módja Ukrajna győzelme. Ha Oroszország veszít Ukrajnában, egy olyan országban, amelyet egykori birodalma sarokköveként tart számon, az lesz a legjobb esély a szabadságra mindkét ország számára” – mondta.
A szerző hozzátette, hogy lehetetlen megjósolni a háború kimenetelét, de a folyamatban lévő háború „jelentős gazdasági, polgári és politikai problémákat okozott az Orosz Föderáció számára, és ezek a problémák a háború folytatásával egyre mélyülni fognak.” Időbe telik majd, mire megoldódnak, de a következményeket még sok generáció fogja érezni.
