Kenyában, a Turkana-tó közelében talált 1,43 millió éves fosszilis lábnyomok új részleteket tártak fel az emberi evolúcióról. A kutatók összesen 21 ősi lábnyomot vizsgáltak meg, amelyek közül 14-et csak a 2016-os és 2023-as ásatások során fedeztek fel. A nyomok alapján legalább nyolc ősember járt egykor a tópart nedves iszapján, és többségük ugyanabba az irányba haladt, ami arra utalhat, hogy együtt mozoghattak – írja a GreekReporter.
A lábnyomok mérete alapján a tudósok arra jutottak, hogy a legtermetesebb egyed akár 180 centiméter magas is lehetett, ami jóval nagyobb, mint amit korábban a korabeli emberelődökről feltételeztek. A kutatók szerint a nyomokat nagy valószínűséggel a Paranthropus boisei nevű emberelőd hagyta hátra, bár azt sem zárják ki teljesen, hogy a korban szintén a térségben élő Homo erectus készítette őket.
A fosszilis nyomok nemcsak a testméretről árulkodnak, hanem arról is, hogyan jártak ezek az ősi emberszabásúak. Lábfejük boltozata laposabb volt, nagylábujjuk pedig kifelé állt a mai emberéhez képest, ami arra utal, hogy járásuk és talajfogásuk némileg eltért a modern emberétől. A kutatók szerint ezek a különbségek fontos információkat adnak arról, hogyan fejlődött az emberi mozgás az évmilliók során.
A lelőhelyen nemcsak emberelődök, hanem vízilovak, madarak, lovak és különféle patások összesen 146 lábnyomát is azonosították, így a kutatók részletes képet kaptak arról, milyen élővilág vette körül az egykori tópartot. Mivel a nagyobb testű egyedek nyomai egymást nem keresztezik, a szakemberek úgy vélik, hogy tudatosan együtt haladó csoportot alkothattak, ami a korai emberelődök társas viselkedéséről is új ismereteket nyújthat. A felfedezés azt is erősíti, hogy a Paranthropus boisei és a Homo erectus hosszú időn át ugyanazon kelet-afrikai élőhelyeken élhetett egymás mellett, valószínűleg eltérő táplálkozási szokásokkal elkerülve a közvetlen versengést.
Képünk illusztráció
