Az ukrán katonai és drónszakértők ámulva figyelik, ahogy a közel-keleti országok és nyugati szövetségeseik nehézségekbe ütköznek az iráni csapásmérő drónok ellensúlyozásában, ugyanazok a pilóta nélküli repülőgépek, amelyeket Oroszország már évek óta naponta használ Ukrajna ellen – írja a The Telegraph című brit újság.
A kiadvány szerint az ukrán hadsereg egyedülálló tapasztalatot szerzett a drónok elleni küzdelemben az Oroszországgal vívott totális háború évek során, és saját módszereket dolgozott ki azok elfogására. A Közel-Keleten azonban, ahol jelenleg az Irán körüli konfliktus bontakozik ki, sok ország kevésbé bizonyult felkészültnek az ilyen fenyegetésekre.
A kiadvány újságírói megjegyzik, hogy az ukrán városok elleni orosz támadások gyakorlatilag a modern drónhadviselés laboratóriumává változtatták Ukrajnát. Moszkva aktívan használja az iráni Shahed drónokat, amelyek képesek csapást mérni az infrastruktúrára és a városokra. Ukrajnában teljes egységeket hoztak létre, amelyek a pilóta nélküli repülőgépek felderítésére és megsemmisítésére specializálódtak az ilyen eszközök elleni küzdelem érdekében. A hadsereg légvédelmi rendszerek, mobil csoportok és saját elfogó drónok kombinációját használja.
Ukrán szakértők szerint sok ország csak most kezdi felismerni a fenyegetés mértékét. Megjegyzik, hogy az ilyen drónok elleni küzdelemhez nemcsak drága légvédelmi rakétarendszerekre van szükség, hanem rugalmas, viszonylag olcsó megoldásokra is, például elfogó drónokra vagy mobil tűzcsoportokra – írja a The Telegraph.
Eközben a közel-keleti háború eltereli a nyugati figyelmet és erőforrásokat az ukrajnai frontról. Az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a Kreml kihasználhatja a helyzetet, és fokozhatja a nyomást Ukrajnára.
Szakértők szerint az ukrán hadsereg tapasztalatai azt mutatják, hogy a tömeges dróntámadások hatékonyan elrettenthetők, de ehhez a taktika és a technológia folyamatos adaptálása szükséges. Ezért sok ország tanulmányozza most az ukrán tapasztalatokat, hogy felkészüljön a drónhadviselés új korszakára.
Ukrajna sikere a drónok elleni küzdelemben azonban nemcsak az erőforrás-megtakarítási vágynak köszönhető. Ahogy a The Telegraph újságíróinak megfigyelései is mutatják, akik az elmúlt napokban több drónegységet is meglátogattak a front különböző részein, kulcsszerepet játszik a többrétegű védelmi rendszer, a jól összehangolt koordináció és a felhalmozott harci tapasztalat. Ez az a tényező, amelyet más országok számára a legnehezebb lemásolni.
Például jóval azelőtt, hogy megszólalna a légvédelmi sziréna Odesszában, az ukrán hadsereg már tudatában van az ellenséges drónok közeledtének. A figyelmeztetés a külső védelmi huroknak, a Sky Fortress akusztikus érzékelő rendszernek köszönhető, amely mesterséges intelligencia segítségével működik.
A technológia meglehetősen egyszerű, mondják maguk a katonaságok: körülbelül 14 ezer mikrofont telepítettek országszerte – épületek tetejére, oszlopokra és mobilkommunikációs tornyokra. Ezek rögzítik az égbolt hangjait, amelyeket mesterséges intelligencia algoritmusok elemeznek, és megkülönböztetik a „shaheedek” jellegzetes zaját a hasonló hangoktól, például a robogók, fűnyírók vagy a városi közlekedés hangjától. Ezt követően a rendszer meghatározza a drón repülési útvonalát, és továbbítja az adatokat a katonai számítástechnikai táblagépeknek, amelyek a lehallgatásukkal foglalkoznak.
Az ukrán haditengerészet képviselője, Dmitro Pletencsuk szerint az ilyen rendszerek hatékonysága folyamatosan növekszik: néha az ellenséges drónok akár 90%-át is meg lehet semmisíteni. Hangsúlyozza, hogy az ukrán hadsereg által a háború során szerzett tapasztalatok egyedülállóak, és hasznosak lehetnek a szövetségesek számára.
Ukrajna szerinte kész megosztani hatékony gyakorlatait partnereivel. A NATO-országokkal folytatott biztonsági együttműködésnek kölcsönösen előnyösnek kell lennie: Kijev segítséget kap, és saját harci tapasztalatait kínálja a modern fenyegetések elleni küzdelemben.
Az ukrán hadsereg azt is megjegyzi, hogy számos megoldást korlátozott költségvetésből fejlesztettek ki. Ezért a támadások elhárításakor igyekeznek a gazdaságilag legmegfelelőbb elfogási módszereket választani. „Nyugati partnereinkkel vagy közel-keleti országokkal ellentétben nekünk minden fillért meg kell számolnunk” – mondja Olekszij Bulakhov ezredes, az ukrán tengerészgyalogság 426. különálló pilóta nélküli rendszerekkel foglalkozó ezredének parancsnoka.
„Ezért terveztük a technológiánkat a lehető legköltséghatékonyabbra. Osztályozzuk a fenyegetéseket, és a legköltséghatékonyabb módszert alkalmazzuk az elfogásukra. Nem engedhetjük meg magunknak azt a megközelítést, amelyet Szaúd-Arábia alkalmaz. Ha Patriot rakétát indítunk Shahedre, a költségkülönbség egyszerűen óriási.”
Magas rangú tisztek figyelmeztetnek, hogy még ha az ukrán rendszereket át is veszik a Közel-Keleten, azok integrációja időbe telik.
