Norvégiában régészek feltárták a Leka-szigeten található gigantikus Herlaugshaugen temetkezési halmot, és egy 20 méter hosszú, a viking kor előtti hajó maradványaira bukkantak – írja a Popular Mechanics .
29 vasszegecs és elszenesedett fatöredék elemzésével a régészek bebizonyították, hogy a hajóroncsokba temetkezés hagyománya sokkal korábban keletkezett Skandináviában, mint azt korábban gondolták. Az új radiokarbonos kormeghatározás a temetkezést Kr. u. 700-ra datálja. Ez körülbelül 80 évvel a legendás Herlaug király uralkodása előtt van, aki a sírdombot a nevét adta. Így ez az ősi hajótemetkezés az első dokumentált bizonyíték arra, hogy a norvégok fejlett tengerészeti technológiával rendelkeztek, és már a 7. században erős, az Északi-tengeren közlekedő hajókat építettek.
A sírhalom ugyanazt a hagyományt követi, mint a híres angolszász halom Sutton Hoo-ban (Egyesült Királyság), amely Kr. u. 600–625 között keletkezett, és ahol szintén egy hajó maradványait találták. A norvég tudósok eddig nem dicsekedhettek ilyen ősi példányokkal, így Herlaugshaugen ásatása pótolta az űrt. Ahogy a tanulmány szerzői írják, felfedezésük „kronológiai hidat képez” a korai angliai hajótemetkezések és a későbbi, 8–9. századi skandináv halmok között. Ráadásul az ásatások megcáfolták azt a gyönyörű legendát, miszerint Herlaug király ebben a halomban börtönözte be magát: a hajót 80 évvel halála előtt temették el.
A tudósok úgy vélik, hogy Leka-sziget fontos központ volt Skandinávia északi és déli része közötti kereskedelmi hálózatban. Egy közel 60 méter átmérőjű és több mint 12 méter magas halom felépítése, valamint a benne lévő hajó elásása hatalmas munkaerőt igényelt.
