A Reuters elemzése szerint Donald Trump egyre nehezebb helyzetbe került az Irán elleni háborúban, amely immár a hatodik hónapjába lépett, miközben az amerikai elnök a konfliktus kezdetén még azt állította, hogy a harcok néhány héten belül véget érhetnek. A háború azonban elhúzódott, az Egyesült Államok pedig egyelőre nem érte el legfontosabb céljait. Trump előtt most lényegében három lehetőség áll, de a Reuters által megszólaltatott szakértők szerint egyik sem igazán kedvező számára.
Az egyik lehetőség egy Irán és Omán között formálódó ideiglenes megállapodás elfogadása lenne a Hormuzi-szorosról. A tervezet alapján Teherán bizonyos ellenőrzést szerezhetne a Perzsa-öbölbe belépő hajók felett, ami komoly engedmény lenne Iránnak. Ez különösen kellemetlen Washington számára, hiszen az amerikai kormány korábban azt hangsúlyozta, hogy a világ energiaellátása szempontjából létfontosságú Hormuzi-szorosnak nyitott nemzetközi vízi útnak kell maradnia, iráni ellenőrzés és kötelező díjak nélkül. A szoros jelentőségét mutatja, hogy a globális olaj- és cseppfolyósítottföldgáz-szállítások mintegy ötöde halad át rajta.
Trump második lehetősége a katonai eszkaláció lenne, vagyis újabb nagyszabású amerikai légicsapások Irán ellen. Ennek azonban komoly katonai és belpolitikai kockázatai vannak. A korábbi bombázások nem kényszerítették térdre Teheránt, és Irán arra figyelmeztette az Egyesült Államok öbölbeli szövetségeseit, hogy új amerikai támadás esetén a térség energetikai infrastruktúráját is célba veheti. Ráadásul amerikai katonai készletekkel kapcsolatban is felmerültek problémák: a Reuters korábbi értesülése szerint az amerikai hadsereg az iráni háború során gyakorlatilag felhasználta hosszú hatótávolságú precíziós rakétáinak rendelkezésre álló készletét, bár Trump tagadta, hogy az Egyesült Államok kifogyna a lőszerekből.
A harmadik út a jelenlegi bizonytalan állapot fenntartása lenne. Washington továbbra is blokád alatt tarthatná az iráni kikötőket, és válaszcsapásokat mérhetne Iránra, amikor Teherán a hajózást támadja. Ez azonban nem kínál egyértelmű lezárást, és akár hónapokig elhúzhatná a konfliktust. Aaron David Miller volt amerikai közel-keleti tárgyaló szerint Trump lényegében rossz lehetőségek közül választhat, és elképzelhető, hogy végül kénytelen lesz tudomásul venni az új iráni erőviszonyokat a Hormuzi-szorosban.
Az elnök számára különösen súlyos probléma, hogy közelednek a novemberi félidős kongresszusi választások. A háború népszerűtlen az amerikai közvéleményben, magasak az üzemanyagárak, Trump támogatottsága pedig alacsony. Ez azért is politikailag veszélyes számára, mert második elnöki ciklusáért folytatott kampányában azt ígérte, hogy kerüli a külföldi katonai beavatkozásokat, és elsősorban az amerikaiak gazdasági problémáira koncentrál. A Trump-kormányzatban a Reuters szerint egyre inkább számolnak azzal, hogy a konfliktus valamilyen formában még a félidős választások idején is tartani fog.
Közben Trump eredeti háborús céljainak jelentős része sem teljesült. Bár az elnök rendszeresen hangsúlyozza, hogy számos iráni vezetőt megöltek és jelentősen meggyengítették Irán katonai képességeit, elemzők szerint Teheránt nem sikerült rákényszeríteni a kívánt engedményekre. A háború egyik legfontosabb deklarált célja az iráni nukleáris program visszaszorítása volt, ám tartós megállapodás ezen a területen sincs. A júniusban létrejött amerikai–iráni előzetes megállapodás gyorsan szétesett.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Kína, Oroszország és Észak-Korea is figyeli az amerikai hadműveleteket. Jonathan Panikoff volt amerikai hírszerzési tisztviselő szerint ezek az országok azt tanulmányozhatják, hol vannak az Egyesült Államok katonai és politikai korlátai. A Reuters elemzésének összképe ezért az, hogy Trump olyan háborúba került, amelyből jelenleg nincs számára egyszerű és politikailag fájdalommentes kijárat: ha kompromisszumot köt, Irán jelentős engedményekkel kerülhet ki a konfliktusból; ha tovább támad, egy még hosszabb és veszélyesebb háborút kockáztat; ha pedig fenntartja a jelenlegi helyzetet, a konfliktus ráéghet a novemberi választási kampányra.
